kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Allen Sutterfield - Kristálykert [antikvár]
 
Volt egyszer egy nagy költő, aki annak a fontosságát dicsérte, hogy "úgy lássuk magunkat, ahogy mások látnak minket". Bárcsak kanadai lett volna ez a költő, vagy legalább magyar, de egyik sem volt. Ő a skót bárd volt, Robert Burns. Burns túlságosan is emberi vágya, hogy mások szemén keresztül lássuk magunkat, különös mértékben vonakozik a kanadaiakra. Kanada az eredmények országa, noha megfelelő számban találhatók kételkedők is benne. Ennek az antológiának az összeállítói egy sokféle ízben tálalt...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1840 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Volt egyszer egy nagy költő, aki annak a fontosságát dicsérte, hogy "úgy lássuk magunkat, ahogy mások látnak minket". Bárcsak kanadai lett volna ez a költő, vagy legalább magyar, de egyik sem volt. Ő a skót bárd volt, Robert Burns. Burns túlságosan is emberi vágya, hogy mások szemén keresztül lássuk magunkat, különös mértékben vonakozik a kanadaiakra. Kanada az eredmények országa, noha megfelelő számban találhatók kételkedők is benne. Ennek az antológiának az összeállítói egy sokféle ízben tálalt költői gyűjteményt ajánlanak fel, 21 kanadai költő műveit. Az íz szót bizonyos óvatossággal választottam, mert több versre és több költőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország gazdagságát reprezentálni tudjuk: az irodalmi nyelveket, a költők hátterét, az ország régióit, a költői iskolákat stb. Mert valóban, vannak költők, akiket a nyelv maga inspirál; költők, akik csak haikukat írnak; költők, akik erőfeszítéseiket hosszabb művek alkotására koncentrálják; költők, akik "konkrét" versekre specializálódtak; költők, akik memorizálják és éneklik, vagy egyéb formában adják elő verseiket; költők, akik csak feminista témákról írnak; költők, akik rímes időmértékes verseket írnak; koszorús költők Ottawából és Torontóból.
Allen Sutterfield művei
Heather Hermant művei
Jennifer Haberman művei
Jennifer Hosein művei
John Robert Colombo művei
Jon Tarnoc művei
Jong Nan Kim művei
A szerzőről
Margaret Atwood művei
Margaret Eleanor Atwood (Ottawa, 1939. november 18. –) kanadai író, költő, irodalomkritikus és feminista aktivista. Többek között a Man Booker-díj és az Arthur C. Clarke‑díj díjazottja. Kétszer részesült irodalmi téren állami kitüntetésben (Governor General's Award). Atwood az utóbbi idők egyik legelismertebb és legtermékenyebb regényírója, de mint költő is figyelemreméltó az irodalmi munkássága. Sok versét mítoszok és tündérmesék inspirálják, melyek iránt nagy érdeklődést mutatott gyerekkora óta. Novellái számos folyóiratban megjelentek.

Margaret az Ontario állambeli Ottawában született Carl Edmund Atwood zoológus és Margaret Dorothy Killiam étkezési tanácsadó három gyereke közül másodikként. Mivel apja erdei rovarokat tanulmányozott, Atwood kiskorának nagy részét az észak-quebec-i erdőkben töltötte. Gyermekkora fennmaradó része Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között zajlott le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába. Rendszeresen olvasott, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatvilágról szóló történeteket, és a képregényeket. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.
Hatéves korában kezdett el írni és alig volt tizenhat éves, amikor úgy döntött, hogy író lesz. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen – a Torontói Egyetem része – Jay Macpherson és Northrop Frye professzorok kezei alatt. 1961-ben diplomát szerzett irodalomból, filozófiából és a francia nyelvből (Bachelor of Arts). 1961 őszén, miután kitüntették az E. J. Pratt-éremmel a magánköltségen kiadott Double Persephone című verseskötetéért, a Woodrow Wilson-ösztöndíjjal megkezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen. Itt 1962-ben középfokú diplomát szerzett (Master's Degree), és még két évig ugyanitt folytatta tanulmányait. Doktorátusát soha nem kapta meg, mert „Az angol metafizikus romantika” című disszertációját nem fejezte be. 1965 és 1972 között különböző egyetemeken tanított: University of British Columbia (1965), Sir George Williams University in Montreal (1967-68), University of Alberta (1969-79), University in Toronto (1971-72).
1968-ban Atwood férjhez ment egy Jim Polk nevű férfihoz, majd 1973-ban elváltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született (előző házasságából Graeme Gibson-nak két fia van, Matt és Grae). Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.
Párjával mindketten tagjai a Kanadai Zöld Pártnak, és támogatói Elizabeth May-nek, a párt vezetőjének. Atwoodnak erős és határozott véleménye van a környezetvédelemről. Javaslatai közé tartozik a benzinnel működő fűnyírók betiltása. Otthonában energia-korlátozó eszközöket vezetett be, például léghűtés helyett házát kinyitható ponyvatetőkkel és tetőablakokkal szereltette fel. Élettársával egy hibrid-típusú autóval közlekednek.

Irodalmi munkássága sokrétű; a tudományos fantasztikus irodalmi zsánertől kezdve a dél-ontarió-i rémregényeken át mindennel kísérletezett már. Sokan feminista írónak tartják, mivel legtöbb művében felbukkan a nemek közötti különbségek kérdése. Írásai szerteágazóak. Témái közé tartozik Kanada nemzeti identitása, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; foglalkoztatják az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiesség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról, és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír. Leghíresebb regénye, A szolgálólány meséje (The Handmaid's Tale, 1985) egy jövőbeli, a nőket elnyomó társadalomról fest hátborzongató képet. Guvat és Gazella című regényében és legújabb esszéiben különös érdeklődést (és aggodalmat) mutat a nem megfelelően szabályozott biotechnológia iránt.
Margaret Avison művei
Miriam Waddington művei
Nik Beat művei
Phyllis Webb művei
Robert Priest művei
Robert Zend művei
Ross Vineberg művei
Stan Rogal művei
Todd Swift művei
Tristan Verboven művei
Yves Troendle művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet