Kossuth Lajos [antikvár]

"Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere, míg ellenben, ki korát megelőzi, csak halála után él, ki pedig korától elmarad, élve is halott" - fogalmazott 1846-ban egy előadásában Kossuth Lajos. Mint pályája során annyiszor, kritikája egyszerre szólt azoknak, akik kiváltságaikhoz, illetve hatalmi eszközeikhez ragaszkodva szembeszálltak a fejlődést érvényesítő jogkiterjesztő lépésekkel és azoknak, akik a lehetőségeket vágyaikkal felcserélve az adott korban elérhetetlen célokra fordították a figyelmet. Úgy lett "korának embere", úgy tudott hatékonnyá válni, hogy realizálható feladattá emelte a kiváltságosok helyett az egyenjogúvá nyilvánítandó "honlakosok" összességére alapozni Magyarország jövőjét és azt nem egy dinasztia hatalompolitikájának céljaitól tenni függővé, hanem attól, tudja-e biztosítani érdekei érvényesítését Európa alkotmányosan kormányzott államainak sorában.