Kérdezd a papagájt [antikvár]

Részlet a műből: "1 Amikor a helikopter elhúzott észak felé, és eltűnt a hegy fölött, Parker kilépett a fa mögül, ahol rejtőzött, és folytatta a mászást felfelé. Bármi várta is a hegy túloldalán, az csak jobb lehetett, mint a lejtő alján csaholó, pórázukat szaggató kutyák, amelyek szagot kapva a nyomában lihegtek. Már nem látta a bérelt Dodge körül gyülekező rendőrautókat a vendéglő parkolójában, de nem is volt rá szüksége. A kutyák izgatott ugatása mindent elárult. Milyen magas lehet ez a hegy? Parker nem volt kiránduláshoz öltözve ezen az októberi napon, utcai cipője meg-megcsúszott a leveleken, bőrkabátja kiszakadt, ahogy fatörzstől fatörzsig kapaszkodott egyre feljebb. De nem állhatott meg, tartania kellett előnyét a kutyákkal szemben, és közben reménykedni, hogy amikor végre lefelé megy majd a hegy túloldalán, akkor talál a meneküléshez valamilyen használható célt vagy irányt. Mennyi lehet még a csúcsig? Az egyik fa törzsébe kapaszkodva megállt, és felnézett. Öt méterre tőle, a ritkásan nőtt, vékony facsemeték között egy férfit pillantott meg. Parker bal oldalán a sápadt őszi nap világított. A férfi sziluettje fölött a hamuszürke októberi égbolt. És egy puska a férfi kezében. 7"