Kazincbarcika 1954-2004 [antikvár]

Táblák belső oldalai és az előzéklapok maszatosak.
Születésnapra készülünk Kazincbarcikán, melyet 50 évvel ezelőtt, 1954. február 1-jén nyilvánítottak várossá. Erre az ünnepi alkalomra jelent meg ez a gyönyörű kötet, amely Bagyinszki Zoltán fotográfus - ki városunk szülötte - munkáját dicséri. Merész vállalkozás mind a város, mind pedig a művész részéről, egy jelentős történelmi hagyományok és műemlékek nélküli települést bemutatni. Ezzel a kötettel erősíteni szeretnénk a kedvező megítélést, a szép emlékeket, oszlatni a tévhiteket. Kazincbarcika majd mindenkiben érzelmeket ébreszt. Volt időszak, amikor az iparfejlesztés és a városépítés követendő példájaként emlegették. Több jelzőt mondhatott magáénak: az iskolaváros, a fiatalok városa, a szobrok és virágok városa. Sajnos időnként szerepelt a környezetszennyezési problémák miatt is a híradásokban. Ez a "csinált" város sajátságos módon élte meg a rendszerváltást. Az elmúlt években bebizonyította, hogy él, és élni akar. A nyugodt, csendes, szépkörnyezetű kisváros egyre jobb életfeltételeket, a sokszínű és gyarapodó vállalkozások pedig igényes munkalehetőséget biztosítanak. Fejlett infrastruktúrája, intézményhálózata nem csak a városban élőket szolgálja ki, hanem a környező településeknek is természetes művelődési, oktatási, egészségügyi és kereskedelmi központja. A város idegenforgalmi nevezetességekkel, műemlékekkel alig rendelkezik, de néhány tíz kilométeres körzetében sok szép és érdekes látnivaló várja az idelátogatókat. Ezzel a kötettel emlékezünk és tisztelgünk az építők előtt. Csak reménykedni tudunk abban, hogy a következő 50 év is épülést, szépülést jelent majd, megőrizve, megtartva minden értékest, amelyet az első 50 év alkotott. Jó szívvel ajánlom a kötetet a város minden polgárának, a település minden értékét őrző lokálpatriótájának, a születendő gyermekeknek és minden kedves vendégünknek.