Jörg Immendorff [antikvár]

ELŐSZÓ Európában és világszerte 2014. november 9-én a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára emlékezünk, amely annak idején nemcsak a német, de a világtörténelemben is egy korszak szimbolikus lezárását jelentette. A fal leomlásában, és egyúttal a kor egyik legnagyobb világpolitikai fordulatában, Magyarország vezető szerepet töltött be. Az 1989. augusztus 19-i, osztrák-magyar határ menti Páneurópai Piknik résztvevői a határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét szorgalmazták, rendezvény napján - és azután - több száz Nyugatra vágyó keletnémet lépett át a zöld határon Ausztriába. A fal leomlását bevezető piknik a német-magyar kapcsolatok történetében mérföldkőnek bizonyult: 1989. szeptember 10-én a magyar kormány döntése értelmében a menekültek előtt véglegesen megnyílt a nyugati határ, és a hónap végéig harmincezer keletnémet állampolgár távozott Ausztriába. Ezzel elindult az a politikai folyamat, amelynek következtében 1989. november 9-én 23 órától egy óra alatt Kelet-Berlinből közel húszezren mentek át a nyitott sorompókon mindenfajta ellenőrzés nélkül a város nyugati felébe. A 25. évforduló előtt tisztelegve, épp azon a napon, 2014. november 9-én nyílik meg a Szépművészeti Múzeumban Jörg Immendorffnak (1945-2007), a második világháború utáni német festészet ikonikus, forradalmi alakjának tárlata, akinek munkássága máig számtalan művészettörténeti párbeszéd alapját képezi. Immendorff, aki - amellett, hogy új témákkal és formai megoldásokkal gazdagította a 20. századi európai, azon belül is alapvetően a németországi festészetet -művészetével egyfajta politikai aktivistaként próbálta meg „felrázni" a német társadalmat. Számos, 1970-es és 1980-as években készített festménysorozatában vetette fel a jobb német jövő, a megoldások és az ígéretek kérdését; beszélt arról, hogy Németországot helyre kell állítani (Deutschland in Ordnung bringen), illetve, hogy történelem és múlt nélkül nincs haladás (Ohne Geschichte láuft nichts!). Immendorff gondolatai az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején még víziónak tűnhettek, 1989-re azonban valósággá váltak. Munkái nem pusztán előrevetítették Németország „kulturálisszellemi" újraegyesítését, de messzemenőkig szembementek a korabeli német értelmiségnek a kettéosztott Németországról vallott nézeteivel. A tárlattal Immendorffnak az 1970-es és 1980-as években a művészet nyelvén kifejezett politikaitársadalmi szerepvállalására kívánjuk felhívni a figyelmet, miközben nem pusztán két évtized munkáiba, hanem az életmű minden fontosabb korszakába is bepillantást nyerhetünk. Az Immendorff festészeti munkásságát Magyarországon első ízben bemutató kiállítás megvalósulásáért elsősorban Michael Wernernek tartozunk hálával. Köszönjük neki, hogy a Galerie Michael Werner tulajdonában, illetve a művész hagyatékában található műveket a rendelkezésünkre bocsátotta. Köszönjük továbbá a Sammlung MAP tulajdonosának, hogy lehetővé tette a gyűjteményében található, Immendorff korai korszakából származó jelentős, eddig kevéssé ismert művek bemutatását. Köszönet illeti Dr. Sabine Breitwiesert, a salzburgi Museum der Moderne Salzburg vezetőjét, hogy hozzájárult a náluk letétben lévő Sammlung MAP-ban található Immendorff-művek kölcsönzéséhez, illetve köszönjük Prof. Dr. Karlheinz Esslnek, hogy Immendorffnak a Sammlung Esslben őrzött egyik késői fő művét a rendelkezésünkre bocsátotta. Végül hálával tartozunk Dirk Geuernek a katalógus megvalósulásához nyújtott nagyvonalú anyagi támogatásáért. DR. BAÁN LÁSZLÓ FŐIGAZGATÓ