Jokes/Viccek [antikvár]

Előszó E vékony kötet vicceket, humoros történeteket tartalmaz. Gyűjtésünk óhatatlanul szubjektív. Ugyan honnan is sejthetnénk, hogy ami bennünket harsány nevetésre ingerel, nem fogják-e azt olvasóink idétlennek, ízléstelennek vagy - ami még rosszabb - humortalannak találni? Elcsépelt közhely: ízlések és pofonok különböznek. Helyzetünket nehezíti, hogy minden egyes viccet két nyelven tálalunk. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az, ami az egyik nyelven bombaként robban, a másikon alig pukkan. A humor nyelvenként és kultúránként változó. Ez a megállapítás persze csak részben igaz. Vannak ugyanis olyan poénok, amelyek egyformán ülnek angolul és magyarul. Nos, mi ezekből szedtünk egy csokorra valót, főleg olyanokat, amelyeket angolból fordítottunk magyarra, de az ellenkező esetre is bőven akadnak példák könyvünkben. Mellesleg nem könnyű a viccfordító feladata. Mert vagy szó szerint fordít, s akkor oda a poén, vagy elrugaszkodik az eredetitől, ám akkor a mindkét szöveget bogarászó olvasó csak úgy kapkodja a fejét. Mi mégis a szabadabb fordítás mellett döntöttünk, mert fő célunk a nevettetés, nem pedig a nyelvtanítás. Mindenesetre itt-ott lábjegyzetekkel segítjük az olvasót a nyelvi és kulturális nehézségek megértésében. Félő, hogy a gyűjtemény nem minden darabjától fogja hasát fogni a kedves olvasó, egy dologban mégis biztosak vagyunk: bármelyik vicc mulatságosabb, mint ez az előszó. Úgyhogy lássuk a medvét! A szerzők Utóirat: 1. Elképzelhető, hogy a gyűjtemény végén található néhány gyöngyszem esetleg sérti a szemérmesebb olvasók ízlését. Ezért is soroltuk hátra. 2. Köszönettel tartozunk Bodóczky Miklósnak és Bodóczky Antalnak a könyv elkészítésében nyújtott segítségükért.