Huszka József, a rajzoló gyűjtő [antikvár]

A Néprajzi Múzeum 2005. május 13. és 2006. március 5. között mutatta be Huszka József, a rajzoló gyűjtő című időszaki kiállítását. A katalógus - miként a kiállítás - Huszka Józsefet (1854-1934), a magyar népi díszítőművészet egyik első felfedezőjét, gyűjtő- és dokumentáló munkásságát mutatja be a Néprajzi Múzeumban őrzött eredeti rajzai, tárgygyűjtései és fényképfelvételei alapján. Az 1880-1890-es években megjelent munkáiban a magyar középkori és kora újkori történeti művészet emlékeit, a magyar népművészet ornamentikáját állította párhuzamba, és azokat keleti eredetűnek tartva perzsa, indiai díszítőkinccsel rokonította. Munkássága komoly hatást gyakorolt a magyar jelleget kereső iparművészetre és építészetre. Huszka elsősorban Erdély, Észak-Magyarország és az Alföld egyes városait, falvait járva kutatta és dokumentálta az egyházi művészet emlékeit és a falusi nép díszített tárgyait (főként hímzéseket, kerámiákat, székely kapukat, festett bútorokat) 1878 és 1910 között. A katalógus a terepen rögzített anyag, illetve a szerző korai művei csak részben publikált részének értelmezésére tesz kísérletet, s a korabeli tudományos és művészi irányzatok összefüggéseibe ágyazza Huszka József munkásságát. A kiadvány tartalmazza a kiállítás teljes anyagát (rajzok, fotók és tárgyak) részletes műleírásokkal - gyakran első közlésben. A kötetben a kiállítást rendező muzeológusok: Bata Tímea, Fejős Zoltán, Lackner Mónika, Tasnádi Zsuzsanna írásai mellett neves művészettörténészek, Sinkó Katalin, Kerny Teréz tanulmányai és Marosi Ernő kiállításmegnyitója olvasható.