Bővebb ismertető
S^ervánss^kj Endre 1911-ben született Budapesten. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Jelenleg ugyanennek az intézetnek a tanára.
Honvéd kantáta című művéért a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjjal tüntette ki,
A daltól, zongorakompozícióktól, különböző hangszerösszeállításokban írt kamaraművektől — szimfónián, kantátán, rádiómesejátékon keresztül — a színpadi balettig minden műfajban megszólal. Stílusát világos formaalkotás, dallambőség, a népzene uralkodó szerepe jellemzi.
Trió fuvolára, hegedűre és brácsára című művét 195 l-ben írta. Az egész kompozíciót derű, éneklő vidámság jellemzi. Dallambősége könnyed, élénk; ritmikájából és harmóniáiból játékos, optimista hang árad.
A MŰ FORMAI ÁTTEKINTÉSE
I. Allegro moderato. A ritmikus főtéma a brácsán és a fuvolán felváltva párbeszédszerűen szólal meg. Rövid, mozgalmas átvezetőrész után a hegedű — a fuvola nyolcadokban futkározó szekvenciái alatt — nyugodt ritmikájú lírai melléktémát intonál. A feldolgozási részben a főtéma anyaga és a melléktémát kísérő nyolcad-szekvenciák együtt lépnek fel. A visszatérésben a melléktéma kibővítve és átalakítva szólal meg. A fuvola kadenciája vezet át a főtéma reminiszcenciáit felelevenítő rövid kódához (Tranquillo).
II. Allegro (Alla marcia) : triós dalforma. Az első rész : vidám, lendületes induló, amelyben a fuvola uralkodik. Széles dinamikai tető után lírai trió következik (Andantino), majd (Dal segno) visszatér az első rész lüktető indulója.
III. Adagio molto rubato. A háromtagú formát megelevenítő tétel első része cifrázatokkal és futamokkal díszített éneklő témát bont ki. A középső tag (Poco piü mosso) imitatórikus dallamszövése élénk, mozgalmas. Módosulva tér vissza az első téma, aínelynek a fuvolán lágyan felhangzó dallamtöredéke és a hegedű szordinált pizzicatói zárják le hatásosan a tételt.
IV. Vivace. Trióval bővített nagyrondó formában készült. Az A-témát (rondótémát) tizenhatodokban futkározó B-téma követi; az A-téma visszatérése után lírai trió szólal meg (Adagio, Molto rubato).