Folia Archaeologica XLIV. [antikvár]

Részlet: Fólia Archaeologica xliv. 1995. Budapest IN MEMÓRIÁM KOREK JÓZSEF DÉVAVÁNYA - ATYASZEG ORAVECZ Hargita A magyar őskorkutatásban nem ismeretlen Dévaványa - Atyaszeg neve, noha leletanyaga mind ez idáig közöletlen maradt. Cikkünkben ezt a hiányt szeretnénk pótolni, az ásatóra emlékezve. Korek József 1949-ben egy kisebb méretű gödör feltárását végezte itt el. Az előkerült leletegyüttes jelentőségét csak jóval később, a 60-as évektől ismerhette meg ősrégészeti kutatásunk. Ebben a klasszikus Körös formák és díszítések mellett megjelenő sötét tónusú, finoman fényezett felületek, a kettőskónikus edények, az erősen profilált peremek, a magasított csőtalpak stb. mind olyan új sajátosságok voltak, amelyek alapján a kutatók a Körös kultúra tradícióiban bekövetkező változásokat véltek felfedezni. Az első összefoglalások nyomán ez az anyag „Protovinca" néven került be a szakirodalomba1, s azóta is aktuális maradt, mert egyike azon kevés „kevert" leletanyagoknak, melyek fontos adatokat tartalmaznak az Alföld korai és középső neolitikumának kulturális és kronológiai összefüggései alaposabb megértéséhez. A leltárkönyvi adatok szerint Korek József mindössze 63 db kerámiatöredéket és egyéb tárgyat dokumentált.2 A leletegyüttes vélhetően válogatás. A beleltározott darabok között feltűnően kevés durva, díszítetlen formákra utaló töredék fordult elő. Ezek hiánya azt sejteti, hogy az 50-es évek leltározási „kampányának" estek áldozatául. Mindezeket figyelembe véve, mégis fontosnak tartjuk a már klasszikus lelőhelynek tekintett Dévaványa - Atyaszegről származó anyagot közreadni, s a gödör anyagát teljességében, újabb részletekkel kiegészítve közölni. Technológia: A dévaványai kerámia egyik sajátos ismerve az anyag soványítá-sánál alkalmazott kettősség: a szerves és szervetlen anyagok használata külön-külön, de gyakran együttesen is. A gödör anyagánál azt tapasztaltuk, hogy a szervetlen anyagok felhasználásának gyakorisága nem volt jellemző a Körös kultúra edényeire, minthogy azok többnyire pelyvás soványításúak. A homokos soványí-tás jellegzetesen a nem Körös hagyományokat követő edények esetében jelentkezett. Finom kerámia: Minősége miatt feltehetően ebből selejteztek legkevesebbet. A töredékek egyik legszembetűnőbb ismérve olyan égetési technikák és felületkeze- 1 a „Protovinca" kutatásokról először összefoglalóan:Makkay 1982, 26-31, 28. lábjegyzet; Cliapmanl981, 33-38; Raczky, 1983, 187-189; Makkay 1987, 16-23; Raczky 1986, 33-36; 1988, 28-29; 1989, 234; Makkayl99l, 113-122. 2 Korek József ásatása 1949-ben. MNM lelt. szám: 55/1949.