Folia Archaeologica V. [antikvár]

ÖORhlYAY-CSALOG: AZ ÚJABB-KŐKORI SZALAGDÍSZES AGYAGMŰVESSÉG AZ ÚJABB-KÖKORI SZALAGDÍSZES AGYAGMŰVESSÉG EMLÉKEI A BALATONI-MÚZEUMBAN 1941. július 3I-én arról értesültem, hogy Keszthely északkeleti részén, a volt Kis-Keszt-hely területén, a Nagy Lajos király-utcában vízvezetéki csőfektetési földmunka alkalmával számos régi cseréptöredék kerül felszínre. A lelő hely annál is Inkább érdekelt, mivel ez a nemrég 'beépült terület közelesik a régiségleleteiröl híres Csórégödörhöz. Maga a Nagy Lajos királyutca kelet nyugati irányban érinti a Csórégödörnek nevezett egykori Balaton-öblöt, nyugati vége ennek megfelelően az egykori öböl partján ereszkedik le a volt öbölíenékre. Az említett partoldal felső részében középkori cseréptöredékeket hozlak felszínre a munkások. Lejjebb, az 54. sz. ház előtt több őskori cseréptöredéket és csontdarabot tettek ki az árok szélére. A cserepek lelőhelyén a következő talaj-rétegeződést találtam : legfelül 30 cm vastagságban hordott dolomitkavicsol találtam, ez alatt egy átlag 100 cm vastag fekete, tavi üledékréteg következett, legalul pedig sárga, pannóniai homokos agyag bukkant elő. A leletek a tavi üledék aljából kerüllek elő. Az árokpartban megállapítható volt, hogy darabjaink elszórva, rétegben feküdtek, de határozottan felismerhető kultúrréteget nem alkottak. A leleteknek nagyobb részét is erről a helyről emeltem ki az árok partjából. A megmentett cserépedények kivétel nélkül nagyobb edények darabjai voltak, 1 cm körüli falvastagsággal. Anyaguk nem a legfino-nabb agyag, amit közepes tűzön szürkésbarnára, illetve vörösesbarna színűre égettek. Legszebb töredékünk egy nagy, félgömb alakú edénynek oldal- és fenékdarabja. Ere-deli magassága csak hozzávetőlegesen határoz- I. kép - Abh. I