Faluváros [antikvár]

Ha útra indulsz, kérlek, jól nézz körül. Nem számít, honnan jössz, az sem, ki vagy. Figyelj', hagyd otthon a kézikönyveket és a mama jótanácsait. A valóság olyan, mint nyitott könyv, lényegét tekintve mindannyian azt hihetjük, ha elolvastuk, ismerjük. Mégis mindannyiunknak valami más. Ami megtörténik ma a képeken, az a jelenségek elmozdulása a szubjektív fény irányába hajdan és majd. Fotográfiák. A képek mégis konkrétabbak mint a szó. Olyannak látjuk, ahogy már valaki látta őket. Ha elolvashatnánk a képeket jól hangsúlyozva, értve és ismerve, mint régi ismerőst, csak úgy - mégis a fél szavakból, rezdüléseiből, levegővételéből, félbemaradt kézmozdulatából, ahogy megrebben a tekintete, mikor félrekapja a fejét, tudhatnánk meg a lényeget. Ezekből tudjuk, mit akarsz és már nem is értjük, miért álltak közénk a szavak. így tudjuk meg, mit szeretnél. Ezért nem olvassuk a képeket. Elővesszük, újra és újra, nézzük, és mindannyiszor valahogy mások, ahogy mi meg az idő. Mert ez fotográfia.