Eszperantó nyelvkönyv [antikvár]

Egy nagyon kedvelt eszperantó tankönyv új, átdolgozott, bővített és modernizált változatát tartja kezében az olvasó. Princz Oszkár Eszperantó nyelvkönyve 1984-ben jelent meg először, és az azóta eltelt húsz év alatt sok ezren tanultak belőle. Népszerűségét valószínűleg rendkívüli tömörségének köszönhette. Az alig százoldalas könyvecske röviden és világosan tekintette át a legfontosabb nyelvtani tudnivalókat, és alig félezer szóval tette lehetővé a mindennapos és az eszperantó mozgalmi élet leggyakoribb témáinak társalgási szintű elsajátítását. A könyv átdolgozását elsősorban a mára sok szempontból megváltozott helyzet tette szükségessé. Egyrészt a tartalmat is aktualizálni kellett, hiszen az elmúlt húsz év alatt igencsak megváltozott az életünk, másrészt a nemzetközi kommunikáció iránti megnövekedett igény jelentősen kiszélesítette a nyelvtanulók táborát. Ma már nem csupán azok tanulnak eszperantóul, akiket megragadott ennek a szép és különleges nyelvnek az ideája, hanem azok is, akik egyéb okokból (diplomaszerzés, szakmai előremenetel) akarnak könnyen, gyorsan idegen nyelvtudást szerezni. Erre pedig - logikus felépítésével és kiterjedt képzőrendszerével, amely jelentősen csökkenti a megtanulandó új szavak számát - az eszperantó nyelv a legalkalmasabb. Az eszperantó elsajátítása azoknak sem hiábavaló, akik más nyelvek megtanulását is tervezik, mert ez a nyelv jó alapot nyújt a többi indoeurópai nyelv szerkezetének a megértéséhez, valamint az idegen nyelvtanulás hogyanjának az elsajátításához is. Tankönyve átdolgozásával és kibővítésével a szerző ezeket az új igényeket is szolgálni kívánta. Az új változat mind nyelvtanában, mind szókincsében jelentősen kibővült, és így lényegében megfelel nemcsak az alapfokú és a középfokú állami nyelvvizsgára készülők céljainak, hanem sok tekintetben a felsőfokú nyelvtudás felé is utat mutat. Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak a kedves eszperantistáknak és tanárkollégáknak (név szerint is Bányász Jánosnak, Belkovné Gulyás Rozáliának, Cseh Józsefnek, Csiszár Pálmának, Szabó Imrének és a végső változat lektorának, Csiszár Adának), akik a készülő tankönyvet figyelemmel elolvasták, és nélkülözhetetlenül hasznos tanácsaikkal a munka sikerét támogatták.