El puente de ahorcado / Az akasztott hídja [antikvár]

Oldalsó lapélén apró folttal.
Ottó Fernández Reglán, Havannában született, 1934-ben. Születésének helye öreg utcáival, a kókuszdombbal, a varangysikátorral, a babaházzal különleges hangsúlyt kapott költészetében. Az utcák és helyek népi elnevezései gyerekkorától kezdve elkísérik, attól fogva, hogy gyomra is gerincéhez tapadt, miközben a délelőtti, tikkasztó napfényben arra várt, hogy az ugráló hering vagy a tüskéshalak ráharapjanak az édes, horogra szúrt gilisztára. A havannai egyetem jogi karán végezte tanulmányait, majd amikor a Batista zsarnokság elleni harc közepette ez az oktatási intézmény bezárta kapuit, félbeszakította azokat. Részt vett a Batista elleni harcokban. A forradalom győzelme után különféle felelős feladatokat látott el: hivatalnok volt a pénzügyminisztériumban, a Havanna bevételeit számontartó bizottság vezetője, majd O-Havanna helyi tanácsának titkára lett. 1969-ben a Kubai írók és Művészek Szövetsége folyóiratának, az Uniónnak szerkesztőjévé és Publikációinak igazgatójává nevezték ki. A Mella nevű hetilap induló írók részére meghirdetett versenyének első díját elnyerve kezdte publikálni verseit a hazai és a külföldi folyóiratokban, gyűjteményekben. 1964-ben adta ki Szétosztott napok című verseskönyvét, majd a következő köteteket: Másik fáról (1979), Nem akart elmenni (1984), és Mexikóban, Guadalajarában a Sötét vízbe gördülök (1993) című verseskönyvet. Verseit lengyel, orosz, bolgár, ukrán, belorusz, kazah, cseh, szlovák, svéd, francia, magyar nyelvre fordították. 1973-ban a Bolgár Államtanács a Cirill-Metód díjjal tüntette ki. Számos nemzeti és nemzetközi kitüntetés tulajdonosa. Grafikusként is jelentős, egyéni és közös kiállításokon vett részt Havannában, illusztrációi jelentek meg hazai és külföldi folyóiratokban. Tevékeny élete ellenére, Eliseo Diego & Másik fáról előszavában azt írja: "...az a tény, hogy mindenáron hazáját kívánta szolgálni, megnehezítette számára, hogy folyamatos művészi munkával olyan életművet hozzon létre, amelyet minden tétovázás nélkül a fiatal kubai költészet legjelentősebbjei közt emlegethetnénk.55 1984 óta ez az életmű már létezik, noha a költő csak két új verseskönyvet jelentetett meg. Kétnyelvű kötetünk számára kiadatlan kézirataiból is válogathattunk.