Egy magyar dervis Közép-Ázsiában - A keletkutató Vámbéry Ármin [antikvár]

KEDVES LATOGATÓ! A Magyarok a Selyemúton sorozatunk második kiállítását Vámbéry Ármin munkásságának szenteltük. Nagyon ritkán adatik meg egy tudós embernek, hogy egyszerre tiszteljék a nyugati és a keleti világ központjaiban. Vámbéry elérte ezt, hisz egyik első európaiként jutott el Buhara és Szamarkand városába. Dervisruhás utazó, tudós orientalista, egyetemi oktató, befolyásos tanácsadó, az angol úri szalonok népszerű vendége, aki megfordult a legmagasabb körökben, és a királyi udvar is nagy szívélyességgel fogadta. A Royal Geographical Society tiszteletbeli tagja, a budapesti és a dublini egyetemek díszdoktora, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke volt. Korának rendkívül érdekes, széles körben ismert egyénisége. Vámbéry Ármin a magyar őshaza felkutatásáért indult útnak, és kész volt életét is áldozni. Kora kiemelkedő nyelvtehetsége, a magyar keletkutatás nagy úttörője volt, aki Törökországban, Perzsiában, Afganisztánban és Közép-Ázsiában tett utazásai során került kapcsolatba az iszlám világával. A „sánta dervisként" Resid (igaz úton járó) Efendi álnéven is emlegetett tudós könyveivel megalapozta a hazai turkológiai kutatást. A budapesti egyetem tanáraként számos tanítványa figyelmét irányította Ázsia felé. írásaival szellemi hidakat épített Kelet és Nyugat világai között. Vámbéry eredményei újból felkeltették a Nyugat érdeklődését a Selyemút közép-ázsiai térsége iránt. Napjainkban, amikor az új Selyemút révén a terület újra fontos geopolitikai tengellyé vált, világosan látjuk az egykori magyar felfedezések fontosságát. A Magyar Földrajzi Társaság 1873-as ülésén Vámbéry a nyitóelőadásában programot hirdetett. A Terram mente peragro, azaz „Ésszel járom be a Földet" szavakkal kezdte beszédét. A mai napig is ez e tudós társaság jelmondata. 2019. november Csizmadia Norbert - Pallos Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány Elnöke