Csontváry [antikvár]

HOGYAN ÉRTJÜK CSONTVÁRYT? „Ki vagyok? A győzelmes éber, Aki bevárta, íme, a Napot S aki napfényes glóriában Büszkén és egyedül maga ragyog." (Ady Endre: Egy párisi hajnalon) Mit tudhatunk Csontváry Kosztka Tivadar pályájáról? Alig többet, mint amit a művész maga az úgynevezett Nogy önéletrajzában megírt. Nem mintha ez kevés lenne. Részletesen beszámol benne addigi élete - így teljes alkotói időszaka - valamennyi fontos eseményéről, motivációiról, érzéseiről. Ez az utólag rekonstruált szöveg - a legtöbb ismert írásához hasonlóan - késel visszaemlékezés, ami a hitelesség szempontjából érthető módon több kérdést is felvet.^ Fontos intést fogalmaz meg a művész eddigi legteljesebb feldolgozását elvégző Németh Lajos, amikor azt írja: „Csontváry írásainak értékelésénél ( ) feltétlenül figyelembe kell venni a feljegyzések keletkezési idejét. Túlnyomó részük már alkotói korszakának lezárulása utáni termék, mikor is a mind súlyosbodó pszichózis megtámadta alkotóerejét, megindult a dekoncentrálódás folyamata. Sajnos, Csontváry világképének, egyéniségének rekonstrukciójakor általában ezekre a felbomlást tükröző feljegyzésekre támaszkodtak."^ Tegyük hozzá: Németh Lajos is így jár el 1970-ben kiadott nagymonográfiájában,^ s a Csontváryról megjelentetett önálló kötetek mindegyike forrásértékűnek tekinti a festő memoárjait, az életrajzát az alapján rekonstruálják, s többnyire rendkívül hosszan idéznek belőle. Vitathatatlanul izgalmas szövegek ezek, még akkor is, ha Pilinszky János recenzióbeli értékelésével értünk egyet, mely szerint Csontváry írásai „lényegesen alacsonyabb szinten tükrözik zsenijétV Az elemzőként is érzékeny Pilinszky számára nem kérdés, hogy Csontváry szövegei ugyanúgy fikciók, mint az emlékirat műfajának bármely más darabja. Ö nem a ténybeli tévedéseken vagy igazolhatatlan hivatkozásokon ütközik meg, hanem a nyelvi meg-formáltság színvonalán. A Csontváryval foglalkozó művészettörténészek többsége viszont sem ezt, sem a közölt kétes információkat nem találja aggályosnak, s evidenciaként kezeli az égi szózattal történt elhivatást ugyanúgy, mint, hogy a patikus Kosztka Tivadar egészében megtervezte élete programját, s mielőtt festeni kezdett volna, alig több mint egy évtized alatt megteremtette ennek anyagi feltételeit stb. A személyes élettörténet megidézésén túlmenően az elmúlt fél évszázadban született értelmezések nem kis része az expresszionizmus vagy éppen az impresszionizmus irányzatába 1 Egyfészt filológiai szempontból aggályos, hogy nem áll rendelkezésűnkre az eredeti szöveg, másrészt -ahogyan arra akis Önéletrajzot kiadó Szigethy Gábor utal a jegyzeteiben - a festdt többször megcsalja az emlékezete. Lásd: Csontváry Kosztka Tivadar; On-ileUBjz [Szigethy Gábor elSszavával és jegyzeteivel). Magvető, Budapest. 1982 From the philological perspective it is quite solicitous that the original text is rot available. Moreover, as Gábor Szigethy. the publisher ofthe small Autobiography (Oniletrajz) also mentions in his notes to the text, the painter was often deceived by his memory. See: Csontváry Kosztka Tivadar: Önéletrajz (Foreword and notes by Gábor Szigethy). MagvetS, Budapest. 1981. 2 Németh Lajos: Csonti'drv Irdieiról. In: Cerlóczy Gedeon (szerk.): CíontfárY-emlíkkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tiwadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Corvina. Budapest. 1975 (3 bővített, átdolgozott kiadás) 27. Romváry Ferenc, több Csont-virylciállriás rendezője lényegében amellett érvel, hogy ha sikerül igazolni a szöveg eredetiségét, az bizonyltja, hogy a festS valóban egy hang ösztönzésére kezdett alkotni: „A Nagy önéletírás eredetisége vagy kompilatlv jellege döntő jelentőségű lehet annak megítélésében, hogy Csontváry valóban egy belső hang ösztönzésére vállalta-e a pályamódosítást, és már mint okleveles gyógyszerész határozta el 27 évesen, hogy festő lesz, hogy majd 41 évesen megkezdje akadémiai stúdiumai!.' Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka TiVador 1853-1919. Alexandra, Pécs, 1999. n. Németh Lajos: Csontváry írásairól. In: Cerlóezy Gedeon (ed.): CsontvárY-emlékkónyv. Válogatás Ciontviry Kosztka Tivadar Irásoiból és a Csontváry-irodalomból. Corvina, Budapest, 1975. (3rd, extended and revised edition) 27. Ferenc Romváry, the curator of several Csontváry exhibitions, argues that ifthe authenticity of the text could be established, it would prove that Csontváry really became a painter due to the encouragement of the voice he heard: "The question whether the Creat Autobiography is an authentic work or a compilation could be of crucial importance when one wishes to establish if Csontváry really undertook his career change because of the encouragement of the voice he heard at the age ofzy as a pharmacologist, and started his art studies at the age of41." Romviry Ferenc: Csonli/iJry Kosztko Tivadar 1853-1919. Alexandra, Pécs, 1999.11. 3 Németh Lajos: Csonti^dry Kosztka Tivadar. Corvina, Budapest. 1970 (2., átdolgozott kiadás) Romváry Ferenc: Csontváry Kosztko Tivadar 1855-1919. Alexandra. Pécs. 1999.11. Németh Lajos: Csorm-áry Kosztka Tivadar. Corvina, Budapest. 1970. (2nd, revised edition) Romviry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919. Alexandra, Pécs, 1999.11. * Pilinszky Jinos: Csontváry olvasásakor. Új Ember. 1962. december 16. IJjraközölve: Gerlöczy Gedeon (szerk.): Csont:^áry-emlékk6nyv. Id. kiad. 33. -kiemelés tőlem: GG P«lir>szky János: Csőt — «fiúkor. Új Ember. 1962. december 16. Published again in: Gerlóczy Gedeon (cd.): Csontváry-emlékkonyv. 33. - italics