Bevezetés a biostatisztikába [antikvár]

Bevezetés A biostatisztika nem más, mint újabb, és valamivel talán jobb elnevezése annak, amit azelőtt biometriának hívtak. Ez a név sem árul el azonban sokkal többet arról, amiről ebben a cikksorozatban szó lesz; és az is némi magyarázatot igényel, mit keres ez az egész a LAM hasábjain. Szokatlan és talán merész vállalkozásba kezdett a szerkesztőség, mikor helyet adott ennek a sorozatnak. Mivel azonban ezért a próbálkozásért a szerzőt terheli minden felelősség (a szerkesztőség csak a lehetőséget teremtette meg készséges hozzájárulásával), engedtessék meg nekem, hogy ebben a bevezetésben (tudományos folyóiratban merőben szokatlan módon) elsö személyben próbáljam meg e vállalkozás célját és formáját ismertetni. A cikksorozat tárgya: az adatfeldolgozás módszereinek rövid, bevezető jellegű ismertetése. Ez kétségkívül leszűkítése a bio-statisztika/biometria témájának, amely az orvosi munka - elsősorban a kutatómunka - egész területét átszövi, kezdve a vizsgálatok (kísérletek) tervezésétől, azok végrehajtásán át, egészen a dolgozat megírásáig. Ennek a leszűkítésnek azonban, mint rövidesen látni fogjuk, nem csak terjedelmi okai vannak. Az adatok kezelése, kiértékelése, a belőlük való következtetés speciális, kifejezetten az adatfeldolgozás céljára kidolgozott eljárások segítségével történik. Ezeket - jobb híján - statisztikai módszereknek szokták nevezni, mert jórészt olyan eljárásokról van szó, amelyeket a matematikai statisztikában dolgoztak ki, vagy ha máshol alkalmazták is őket először, tudományos igazolásukat a statisztikával foglalkozó matematikusok végezték. A ?zöstatisztika elnevezés mindössze arra utal, hogy e módszerek ezúttal biológiai - vagy még speciálisabban: orvosi - adatok értékelését szolgálják. Kísérleteket, klinikai vizsgálatokat valószínűleg nem végez minden orvos, de mindnyájan olvasnak szakcikkeket, szakkönyveket. Ezekben pedig lépten-nyomon találkoznak biostatisztikai szakkifejezésekkel, ilyen eljárások említésével. Mennyit értenek