kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Bartók Béla VIII. nemzetközi kórusverseny [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/487/5052487.jpg "Bartók Béla - Bartók Béla VIII. nemzetközi kórusverseny [antikvár]")
Bartók Béla VIII. nemzetközi kórusverseny [antikvár]
Bartók Béla
Részlet:
Debrecen - 186 000 főnyi lakosával - jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb városa. A keleti országrész egyik gazdasági és szellemi központja. Több, mint ezeréves település, 1361 óta város. Lakói szorgalmas polgárok - kereskedők, állattenyésztők, kézműiparosok - voltak, évszázadokon át kormányozták a várost. Okos politikával és szigorú belső rend kialakításával biztosították Debrecen fennmaradását tatár, török, idegen hódítók dúlásai, valamint a tűzvészek, járványok...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2140 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
Debrecen - 186 000 főnyi lakosával - jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb városa. A keleti országrész egyik gazdasági és szellemi központja. Több, mint ezeréves település, 1361 óta város. Lakói szorgalmas polgárok - kereskedők, állattenyésztők, kézműiparosok - voltak, évszázadokon át kormányozták a várost. Okos politikával és szigorú belső rend kialakításával biztosították Debrecen fennmaradását tatár, török, idegen hódítók dúlásai, valamint a tűzvészek, járványok pusztításai ellenére is. A várost nemcsak védekezés és befelé fordulás jellemezte, hanem kitárulkozás is a világ felé. Útjai nemcsak a kereskedők előtt voltak nyitva, hanem a haladó szellemi áramlatok előtt is. Debrecen feltörekvő, gazdag polgársága ideológiai támaszt kapott a feudalizmus bilincseit feszegető, a polgárság érdekeit kifejező reformáció tanaiban. Híres iskolája, a több mint 400 éves Református Kollégium az egész országot ellátta papokkal, tanítókkal, akik a népben ápolták a nemzeti érzést és őrizték a magyar nyelvet. A város polgársága később - anyagi hatalmát féltve - minden változástól visszariadt, a haladás ellenségévé lett. Ettől kezdve a haladó és visszahúzó erők küzdelme jellemezte a város belső életét.
Debrecen nagyhírű tudósok, tanárok, költők, írók, képzőművészek, zeneművészek egész sorát adta, akik nemcsak a város és az ország, hanem Európa kultúrkincsei közé is elhelyezték a maguk maradandó értékeit. Debrecen adta a magyar felvilágosodás legnagyobb költőjét, Csokonai Vitéz Mihályt. Itt született meg a XVIII. században a többszólamú éneklés, külföldi mintára. A magyar nyelvű könyvnyomtatás bölcsője Debrecenben ringott (1561), s a magyar nyelvű színészetnek is otthont, hajlékot adott már a XVIII. század végétől. Ez a város kétszer volt a történelem során az ország fővárosa. 1849-ben itt hirdette ki Kossuth Lajos a Habsburgok trónfosztását és a nemzet szabadságát. 1944 decemberében itt alakult meg az ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány, amely szembefordulva a fasiszta Németországgal és magyarországi kiszolgálóival, szervezte az élet újra indítását a romok felett és kinyilvánította a szabad, független, demokratikus Magyarország megszületését.
Termékadatok
Cím: Bartók Béla VIII. nemzetközi kórusverseny [antikvár]
Szerző:
Bartók Béla
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 220 mm x 210 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............