Árpád-kori új okmánytár X. [antikvár]

Előszó a reprint kiadáshoz Nemzeti történelmünknek a hányattatások, pusztulások ellenére megszámlálhatatlanul sok adata, forrása maradt fenn. Közülük sajnos többnek nincs meg, vagy nem Magyarország jelenlegi területén van az eredeti dokumentuma. Az európai történettudomány a XVII. századtól fontosnak ítélte a források kinyomtatott közzétételével azok hozzáférhetőségének biztosítását. A magyar egyházi történetírás jó száz évvel később szintén hozzálátott a hatalmas feladathoz, amelynek eredményei igazából a XIX. század második felére értek be. Ennek a munkának egyik szép gyümölcse a Wenzel Gusztáv nevével fémjelzett Árpádkori új okmánytár 12 vaskos kötete és a később ehhez készült mutató. A kötetek ma már könyvészeti ritkaságok, szinte hozzáférhetetlenek az érdeklődök számára. Ezen a helyzeten szeretnénk segíteni a sorozat és a mutató reprint kiadásával. Szeretnénk olyan árat kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtárak, tudományos kutatóintézetek mellett a középkortudomány művelői, sőt az országszerte örvendetesen szaporodó fiatal középkorászok, PHD ösztöndíjasok illetve történelemtanárok és az érdeklődő egyetemi hallgatók is meg tudják vásárolni. Időben sem szeretnénk hosszú évekre elnyújtani a sorozat megjelentetést, hiszen a kutató érdeke azt kívánja, hogy a lehetőségekhez képest a teljes sorozat mielőbb álljon rendelkezésére. Terveink szerint 2001-ben, a téli könyvvásáron az első négy kötettel, 2002-ben az V-VIII. kötetekkel és végül 2003-ban a maradék négy kötettel és a teljes mutatóval jelentkezünk. A sorozat megjelentetése csak a nemzetünk kulturális örökségének megmentésére hivatott intézmények, alapok, és a minisztérium hathatós anyagi támogatásával lehetséges, amit ezúton külön is szeretnék ELŐSZÓ. Jelen kötettel az Árpádkori Új Okmánytár második folyama van befejezve; úgy, hogy ha annak most teljesen közzé tett két folyamát Fejér György „Codex Diplömaticus Hungáriáé Ecclesiasticus et Civilis"-sel hozzuk összeköttetésbe, általuk az árpádkori hazai okmányok gyűjteménye tíz kötettel gyarapodott. Gyűjteményünknek elsö kötete 1860. tétetett közzé; oly időben, midőn azoknak száma még csekély volt, kik hazai történetünk kútfőinek, különösen pedig történelmi okmányainknak gyűjtésével, Összeállításával és közzétételével tüzetesen foglalkodtak. Azóta a viszonyok jobbra fordultak. A régibb búvárok ugyan azóta nagy számmal szálltak sírba, s méltán siratja a tudományos hazai okmányügy egy Czech János, egy Jerney János, egy Waltherr László, egy Podhraczky József, egy Szalay László,