Bővebb ismertető
Einfährang
Zu der Zeit, als ich in meinen späten Teenagerjahren und bereits ein hartnäckiger Science-Fiction-Leser war, hatte ich viele Robotergeschichten gelesen und festgestellt, daß sie sich in zwei Kategorien unterteilen ließen.
Die erste Kategorie könnte man unter der Überschrift »Roboter als Bedrohung« zusammenfassen. Dazu muß ich wohl nicht allzuviel sagen. Solche Storys waren eine Mixtur aus »Schepper-Schepper«, »Aargh!« und »Es gibt Dinge, die zu wissen dem Menschen nicht bestimmt ist.« Nach einer Weile wurden sie schrecklich langweilig, und ich konnte sie nicht mehr lesen.
Die zweite Kategorie (eine weit kleinere), könnte man mit »Pathehsche Robotergeschichten« überschreiben. In diesen Storys waren die Roboter liebenswert und wurden gewöhnlicherweise von grausamen und bösen Menschen in Bedrängnis gebracht. Diese Geschichten bezauberten mich. Ende 1938 tauchten zwei in den Zeitschriftenläden auf, die mich besonders beeindruckten. Das eine war eine Shortstory mit dem Titel »I, Robot«, die von einem frommen Roboter namens Adam Link handelte; das andere eine Geschichte von Lester del Rey, die den Titel »Helen O'Loy« trug und die mich mit dem Portrait eines Roboters anrührte, der alles war, was eine treue Frau sein sollte.
Als ich mich daher am 10. Juni 1939 (ja, ich führe peinlich genau Buch) hinsetzte, um meine erste Robotergeschichte zu schreiben, stand es für mich außer Frage, daß ich eine pathetische Robotergeschichte schreiben würde. Ich schrieb »Robbie«, über ein Robotkindermädchen und ein kleines Mädchen und Liebe und eine voreingenommene Mutter und einen schwachen Vater und ein gebrochenes Herz und eine tränenreiche
II
Isaac Asimov (1920. január 2. – 1992. április 6.)
Orosz származású amerikai író és biokémikus. Tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tették ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során. Több mint 500 kötetet és nagyjából 90 000 levelet, levelezőlapot írt vagy szerkesztett, művei jelentek meg a Dewey-féle tizedes osztályozás minden főosztályában, kivéve a filozófiát. Asimovot a tudományos-fantasztikus irodalom mesterének ismerik el széles körben. Egyike volt a múlt századi sci-fi három nagy öregjének: A két másik sci-fi klasszikus, akivel együtt Asimov népszerűvé tette a tudományos-fantasztikus irodalmat, Robert A. Heinlein (1907–1988) és Arthur C. Clarke (1917–2008).
Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával. Asimov a sci-fin kívül krimit és fantasyt is írt. Az Űrvadász-sorozatot Paul French álnév alatt jelentette meg.
Asimov 1920. január 2. körül született (ez a hivatalos dátum, pontosan azonban nem ismert) a fehéroroszországi Petrovicsiban, egy, a mai Szmolenszki területen található zsidó faluban, Judah Asimov és Anna Rachel Berman Asimov gyermekeként, molnár mesterséget űző zsidó családba. Isaac csak hároméves volt, amikor emigráltak az Egyesült Államokba. Minthogy szülei csak jiddis nyelven és angolul beszéltek fiukkal, az sohasem tanult meg oroszul. Az ifjú Asimov Brooklynban nevelkedett, ötévesen megtanult olvasni és élete végéig tökéletesen beszélt az angol mellett jiddis nyelven is. Szülei egy kis vegyesbolt tulajdonosai voltak, ahol az egész család dolgozott. Itt sci-fi magazinokat is árultak, így Isaac olvasgatni kezdte azokat. Nagyjából tizenegy éves volt, amikor első történeteit kezdte írogatni, pár évvel később pedig már jó párat eladott ponyvairodalmi folyóiratoknak.
1939-ben diplomázott a Columbia Egyetemen, majd 1948-ban ugyanott biokémiából doktori fokozatot szerzett. Közben a második világháború alatt három évig Philadelphia tengerészeti hajógyárában dolgozott. A háború végével besorozták az amerikai hadseregbe
Miután ledoktorált, a Bostoni Egyetem orvostudományi karának tantestületéhez csatlakozott. 1958-tól kezdve már egyáltalán nem tanított, minden idejét írással töltötte.
1942. július 26-án feleségül vette Gertrude Blugermant, s két gyermekük született, David (1951-ben) és Robyn Joan (1955-ben). 1970-ben szétköltöztek, majd 1973-ban elváltak. Asimov még ebben az évben elvette Janet O. Jeppsont.
1960-ban Asimov előtt magas IQ-ja megnyitotta a Mensának, a rendkívüli intelligenciájú emberek egyesületének a kapuit. A tagságtól hol visszalépett, mert a tagtársakat túl arrogánsnak találta, hol aktív tagként előadásokat tartott Mensa csoportok előtt.
Asimov 1992. április 6-án halt meg.