A Sulchan Aruch kivonata I-III. [antikvár]

A kötetek gerincei kifakultak.
A fordító előszava A teremtés 5325. évében Velencében jelent meg r. József Káró (mh. 5335) nagy műve: a Sulchan Aruch, a zsidó élet törvényeinek teritett asztala. A törvényeket rendszeresitő elődeinek, különösen r. Jákob ben Aser négy Turimja nyomán négy nagy rendbe foglalta és rendezte a törvényeket: az I. rész "az élet ösvénye" a mindennapi és ünnepi istentiszteletnek és imáknak, a sabbosz és ünnepek megtartásának szabályait tárgyalja; a II. rész "ismeretet, tudást tanit" a sechistának, a megengedett és tilos eledeleknek, a bálványimádás, kamat és uzsora tilalmának, a tisztaságnak, a fogadalmaknak, a szülők és mesterek tiszteletének, a tórairatásnak, jótékonyságnak, beteglátogatásnak, a halottal való foglalkozásnak és a köteles gyásznak a szabályait foglalja magában; a III. rész a "segitség köve" a házasság megkötésének és elválasztásának törvényeit és végül a IV. rész "a jog mellvértje" a magánjog és büntetőjog törvényeit ismerteti. R. Joszef Káró e munkában különösképen a szefard zsidóság hagyományos életét vette tekintetbe, ezért nagy kortársa r. Mose Isserles (a nagy Remó, mh. 5333.), akit munkája kiadásával megelőzött, az askenaz zsidóság hagyományainak szempontjából helyesbitette és egészitette ki a Sulchan Aruchot, mely a nagy Remó megjegyzéseivel először 5338-ban Krakóban jelent meg. Európa nyugati és keleti zsidósága a Remo hatalmas keze után indul, de a Sulchan Aruch későbbi kiadásaiban a két nagy szerző megállapitásait közlő szöveget a későbbi nagy törvénymagyarázók indokolásának és döntvényének egész koszoruja övezi.