A mohácsi csata [antikvár]

Részlet a könyvből: 1526 augusztus 29-én Mohácsnál a középkori Magyarország hadserege Nagy Szulejmán szultán seregétől megsemmisítő vereséget szenvedett. A csatavesztés történelmünk egyik fordulópontja lett; ezzel az ország történetének egy hosszú szakasza zárult le. Következményei, a Mohács után ért csapások közvetlenül vagy közvetve csaknem napjainkig meghatározták sorsát és fejlődését. A középkori Magyarország Közép-Európa egyik legnagyobb és legerősebb állama volt. Gazdasági életében az árútermelés és a kereskedelem egyre nagyobb szerepet játszott. A társadalmi tagozódás csúcsán a király után kevésszámú nagybirtokos helyezkedett el, akik a jobbágytelkek nagyobbik részével rendelkeztek, kezükben volt az állam irányítása, közülük került ki a főpapok többsége. A köznemesek jelentős része is érdekkörükbe tartozott. Az első tárlóban zömében a főúri élet tárgyait látjuk. A díszes gótikus és reneszánsz serleg, fedeles kupa, pohár, tányér, színes mázas cserépkancsó a főrangúak udvartartásához, a gótikus kehely egyházi felszereléshez tartozott. A gótikus mellvért és gerezdes buzogány a hadviselésre utal. A paloták termeit díszes kályhákkal fűtötték, néhány csempéjét a tárló két sarkában találjuk.