A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött tudományos ülésének előadásai I. [antikvár]

Precíziós Mezőgazdaságot Megalapozó Információs Rendszer Kialakítása Eltérő Adottságú Mintaterületeken Dobos Attila^- Szabó Józsefi- Nagy János' -Németh Tamás^ 'de ATC Mezögazdaságtudományi Kar, Földmüveléstani Tanszék ^MTA TAKI GIS Labor Bevezetés A települési adminisztratív feladatok (nyilvántartás, szabályozás, tanácsadás, tervezés) ellátása, valamint az üzemi szintű gazdálkodás földművelési rendszerének meghatározása konkrét gyakorlati megvalósítást jelent. A részletes tervezési feladatok és a hozzá kapcsolódó megvalósítások 1:10.000 - 1:1.000 méretarányú térbeli támogatást kívánnak meg. A vizsgálati tér a település, illetve a mezőgazdasági üzem területére korlátozódik, a térbeli mintázat pedig az országos és a térségi szinttől eltérően adminisztratív meghatározottságúvá válik és a minősítések is a települések tervezési-nyilvántartási egységeire, a kataszteri egységekre, illetve az üzemek gazdálkodási egységeire, a táblákra vonatkoznak, A gazdálkodást egyéni gazdálkodók és mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek végzik. Az egyéni gazdaságok mezőgazdasági tevékenysége alapvetően földhasználatra, bérletre épül. Az ország termőterületének mintegy felét gazdálkodó szervezetek használják, ugyanakkor ezek közel harmada nem rendelkezik saját termőterülettel. A gazdálkodás területi alapegysége a mezőgazdasági tábla, mint homogén művelési egység. A tábla azonban csak kvázi homogén, hiszen rendszerint heterogén talajviszonyok jellemzik. Tulajdonilag sem egységes, hiszen rendszerint több kataszteri egységből épül fel. és rendszerint több tulajdonosa is van. Művelni pedig vagy a tulajdonos vagy a bérlő (gazdálkodó) műveli. Mindezek miatt a tábla közel sem állandó formáció, ezért sem a nyilvántartása, sem a táblához kapcsolódó egyéb (táblatörzskönyvi) nyilvántartás nincs megfelelően kezelve. A kataszteri egységek lehetnek azok a térbeli alapegységek, amelyekre földhasználati ajánlások vonatkoznak, míg a mezőgazdasági táblák azok a térbeli alapegységek, amelyekre a talajművelés-, a trágyázás-, a növényvédelem-, a talajvédelem rendszerére vonatkozó konkrét ajánlások megfogalmazhatók. A növényeknek a fejlődésükhöz és növekedésükhöz tápelemek felvételére van szükségük, ezeket a tápelemeket - a szántóföldi növénytermesztés keretei között - a talajból veszik fel. A talaj tápanyagellátottsága, a tápanyagok felvehetösége határozza meg adott körülmények között a növények számára rendelkezésre álló tápelem mennyiségek nagyságát. Az eredményes gazdálkodás érdekében - a környezeti feltételeknek és a növények szükségleteinek megfelelő mértékben - az igényeket az adott feltételek között optimálishoz közelítő mértékben kell kielégíteni (szerves és műtrágyázással). A feltétel teljesítéséhez a környezeti és növényi sajátosságok ismerete (tervezhető termés, fajlagos tápelemtartalom), valamint a talaj tápanyagszolgáltató képességének ismerete nélkülözhetetlen (Németh, 1993). A talajvizsgálatoknak megkülönböztetett szerepe van abban, hogy a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességén túli tápelem-szükségletet egzakt módon tudjuk meghatározni. A talajvizsgálatok során - a különböző elemek esetében eltérő módon - kémiai módszereket alkalmazunk. A talajok teljes tápelemtartalmának meghatározása nem nyújtana segítséget, így e kémiai módszerek alkalmazásával a teljes mennyiségnek egy bizonyos hányadát mérjük csak. Ez önmagában nem adna választ a felhasználandó trágyában kijuttatandó tápelem mennyiségekre, ezért a kapott eredményeket kalibrálni szükséges. A kalibráció egyik 15