A fáklya jegyében [antikvár]

Előszó A magyar nemzetiség története, jelene és jövője elválaszthatatlanul hozzátartozik közös csehszlovák hazánk történelméhez, jelenéhez és jövőjéhez, s tágabb értelemben része a szocialista közösségben élő nemzetek és nemzetiségek létének és fejlődésének. Ez a megállapítás vonatkozik azokra a társadalmi intézményekre, létesítményekre és szervezetekre is, amelyek kifejezésre juttatják a hazai magyar nemzetiség létét, sokrétű érdekeit és szükségleteit. Az ilyen szervezetek egyike a Csemadok, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, amely 1949 óta működik. A Csemadokhoz hasonló tevékenységet fejtenek ki a CSSZSZK-ban élő egyéb nemzetiségek — a lengyel, a német és az ukrán nemzetiség — kulturális szövetségei is. Közülük persze a Csema-doknak van a legnagyobb taglétszáma, mivel maga a magyar nemzetiség is a legnépesebb a hazai nemzetiségek között. A Csemadok nem az egyetlen olyan szervezet, amely kifejezésre juttatja a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális fejlődésének igényeit és érdekeit. Az SZSZK és a CSSZSZK Nemzeti Frontjának egyik önkéntes társadalmi szervezetéről van szó, amely a Nemzeti Frontba tömörült önkéntes szervezetekre vonatkozó 1951. évi 68. sz. törvény, továbbá a CSSZSZK nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvény szerint működik. A magyar nemzetiségű dolgozók országos viszonylatban tevékenyen bekapcsolódnak a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet irányításába. Érdekeik és szükségleteik érvényesítésében szerepet játszik — élén a CSKP-val — egész politikai rendszerünk: az állami szervek és a nemzeti bizottságok rendszere, a Nemzeti Front olyan tagszervezetei, minta Forradalmi Szakszervezeti l^ozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége, a Nőszövetség és számos egyéb szervezet. A magyar nyelvű kultúra és népművelés fejlesztéséről elsősorban az állami kulturális és művelődési Uvod Dejiny, sűcasnosfa budúcnost' mad'arskej národnosti sú imanentnou súcastbu dejín, súcasnosti a budúc-nosti nasej spolocnej ceskoslovenskej vlasti a v sir-som zmysle aj súcastbu existencie a rozvoja národov a národnosti sociaíistického spolocenstva. Toto kon-statovanie sa tyka aj spolocenskych institúcií, zaria-dení a organizácií, ktoré vyjadrujú existenciu a mno-hotvárne záujmy a potreby mad'arskej národnosti. Jednou z takychto organizácií je aj Csemadok, kuítúr-ny zvaz mad'arskych pracujúcich, ktory rozvíja svoju cinnost od mku 1949. Podobne ako Csemadok rozvíjajú cinnost'aj kuítúrne zvazy d'alsích národnosti V CSSR, poí'skej, nemeckej a ukrajinskej. Pravda, Csemadok má z nich d'aíeko najpocetnejsie clenstvo práve tak, ako je z nasich námdností d'aleko najpo-cetnejsou aj sama mad'arská národnost Csemadok nie je jedinou organizáciou, ktorá vyjad-ruje potreby a záujmy kultúrneho rozvoja pracujúcich mad'arskej národnosti. Ide o dobrovoí'nú organizácíu Národného frontu SSR a CSSR, ktorá pősobí podía zákona c. 6811951 Zb. o dobrovoínych organizá-ciách, zdruzenych v Národnom fronte, a podía IJstav-ného zákona c. 14411968 Zb. o postavenínárodnosti V CSSR. Pracujúci mad'arskej národnosti sa aktívne zúcastnujú na célom systeme riadenia poíitického, sociálneho, ekonomického a kultúrneho zívota V CSSR. Vyjadrovateíom ích záujmov a potrieb je na cele s KSC ceíy poíiticky systém, systém státnych orgánov i národnych vyborov, také zíozky Národného frontu, ako je ROH, SZM, Zvaz druzstevnych roí'níkov, Zvaz zien a mnohé d'alsie. O rozvoj kultúry a osvety V mad'arskom jazyku sa starajú predovsetkym státne kuítúrne a osvetové zariadenia, sociaíistické divadel-níctvo, múzeá, knízníce, síroko rozvinuty systém skolstva V mad'arskom jazyku, vydavateí'ská cinnost' a pösobenie tíace, rozhíasu a teíevízíe. Napríek tomu si Csemadok so svojím vyse 80 tisícovym cíenstvom, jeho dejiny a perspektíva zasíú-zia nasu osobitnú pozornost Nedávno sme spomínaíi