A csend pillanata [antikvár]

FEKETE SÁVOS ÖNARCKÉP SELF-PORTRAIT WITH BLACK STRIPES 1981 olaj, falemez oil on wood 45 x 80 cm NOVOTNY TIHAMÉR SZABAD TÁJBÓL ZÁRT VÁROSBA Az 1951-ben, dunántúli földműves családban született Győrffy Sándor eltökélt ember. S hogy, hogy nem, ennél a rendíthetetlen eltökéltségénél talán csak a tántoríthatatlan következetessége az erősebb. Tudniillik ezzel a rendíthetetlen eltökéltséggel és tántoríthatatlan következetességgel — mint első generációs értelmiségi — messzire jutott szülőfalujától, Kapolcstól, és egy világot látott, több nyelven beszélő, tanult emberré vált, akiben egy sokoldalú, mindig megújulni kész, jó szervezőkészséggel megáldott, kétségtelenül vitális képzőmíívészt ismerhettünk és ismerhetünk meg. Ö is, mint annyi más generációs társa, a szabadmijvelődés szabad útját választotta, s úgynevezett autodidakta művésszé vált. A Kirakatrendező és Dekoratőr Iskola elvégzése után — egy hároméves kényszerszünetet kivéve, amikor politikai okokból megvonták útlevelét — bejárta Európa vagy tíz jelentős államát, megfordult azok művésztelepein, sőt az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott egy hosszabb tanulmányút során. Kereste az idősebb képzőművész nemzedék progresszív tagjaival való kapcsolatot, így ismerkedett össze például Bálint Endrével, Barcsay Jenővel, Gyarmathy Tihamérral és később Papp Oszkárral. Körülbelül harmincöt éve alkot és nyüzsög a képzőművészeti pályán, de úgy, hogy annak minden jelentős törekvése, szubkulturális és alternatív kezdeményezése, valamint haladó stílusirányzata otthagyta nyomát alkotásain. ívlűveivel így vált és válik szinte automatikus módon korának dukumentátorává, azaz az idők során kordokumentummá maga is. íme, egy jellegzetesen avantgárd, majd posztavantgárd szellemiségű magatartás és életforma — mondhatnánk. Szürrealista, expresszív és szimbolista jellegű, allegorizáló festményekkel, kollázsokkal és objektekkel kezdte pályáját, majd a fotórealizmus és a konceptualiz-mus hívévé szegődött, s azután a politikai művészethez is közel álló, remek mail art-os művészbélyegek, képes levelezőlapok valamint társadalomkritikai élű, az egyéni szabadság és az erőszakolt kollektivizmus, a kiszolgáltatottság és a brutalitás kérdéseit boncolgató, moralizáló, filozofáló tartalmú szitanyomatok kerültek ki a keze alól, miközben jazzkoncertek fotózásával is foglalkozott. Természetesen a provokatív beállítottságú viselkedésművészeti akciók és azonosulási kísérletek, a performanszok és a tanszínház jellegű, happeningszerű bemutatók sem maradtak ki az életéből. Az új expresszivitás vagy szenzibilitás hatására a '80-as évek második felétői ő is újra festeni kezdett ugyan, ám ezt a figurális korszakát hamar átfordította egy heves, nonfiguratív lírai, majd szakrális-geometrikus festészetbe, ezt a periódusát pedig hasonló beállítottságú, helyspedfikus környezetszobrászati alkotásokkal és térberendezésekkel, illetve szakrális-mitikus hangulatú, konceptuális-szimbolikus előkészítettségű és célzatú térkorrekciókkal folytatta. Győrffy Sándor képzőművész eddigi munkásságát tehát a kifejezési eszközeiben mindig megújulni kész, formailag változatos és tartalmas életművek közé kell sorolnunk. Alkotómódszerét és művészetét az esztétikai mozgékonyság, az új jelensé-