Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Balkáni veretű török pénzek a magyarországi hódoltságban
16-17. században, az oszmán hódítás következményeként, török pénzek kerültek be Magyarország pénzforgalmába. Bár a maguk idején igen nagy tömegben áramlottak az országba, ma viszonylag keveset őriznek a köz- és magángyűjtemények.
Meghatározásuk az átlagosnál nagyobb nehézségekbe ütközik, hiszen szövegüket egy gyakorlatilag kizárólag arab formulákból összeállított nyelven, arab betűkkel és számokkal vésték. A helyzetet csak nehezíti, hogy az oszmán-török numizmatikának nincs hazai szakirodalma, a külföldi is jórészt hozzáférhetetlen.
Ezzel a munkával az éremgyűjtőknek kívánunk segítséget nyújtani a török pénzek meghatározásához. Minthogy az óriási kiterjedésű oszmán birodalom több évszázados, teljes pénzverését lehetetlen összegezni, a magyar hódoltságban pedig túlnyomóan a balkáni verdék pénzei voltak forgalomban, csak a balkáni vereteket dolgoztuk fel. Elvben már az első drinápolyi (edirnei) és konstantinápolyi (isztambuli) pénzek is forgalomba kerülhettek Magyarországon, ezért munkánk legfontosabb része, a korpusz az 1402-től 1718-ig (a pozsareváci béke évéig) vert balkáni török pénzeket tartalmazza. Nagy súlyt helyeztünk az ún. zsoldakcsékra és a bronzpénzekre, amelyekkel a szakirodalom keveset foglalkozik. 1718 után a török birodalom balkáni pénzverése a fővárosi verdére korlátozódott. Bár innen sok és változatos pénzféleség került ki, ezekkel érdemben nem foglalkozunk, mert a magyarországi pénzforgalomban nem kaptak szerepet, szakirodalmuk is bőségesebb a megelőző korszakokénál."