Magyar Sakkélet 1976. január-december [antikvár]

Beszámolók a férfi zónaversenyekről Ribli győzelme a gejzírek országában A Szpasszkij—Fischer világbajnoki páros mérkőzés óta immár második alkalommal volt FIDE-verseny házigazdája az izlandi sakkszövetség. Ebben a kis országban óriási népszerűségnek örvend a sakk. Iskolai tantárgy, és a többszáz résztvevős hétvégi versenyek nagyon gyakoriak. A sakk fellegvára Reykjavik, a főváros. Itt, a Hotel Esja nagytermében bonyolították le a versenyt. Mi az előzetes kiíráshoz képest egy napos késéssel érkeztünk. (A rossz időjárási viszonyok miatt 17-én nem indult gép.) Megérkezésünkkor kiderült, hogy hasonló okok miatt többen hiányoznak. A sorsolást másnap meg is kellett ismételni, mert az izraeli színekben induló Liberson nagymester és az ír Murray nem érkezett meg. Késésüket feltételezve, ők kapták a nyolcas és a kilences sorszámot, hogy az első fordulóban egymás ellen játsszanak, illetve a parti halasztható legyen. Végül megérkeztek, s a mezőny véglegessé vált, 6 nagymester, 2 nk. mester és 7 mester alkotta. Már a rajtnál is sejthető volt, hogy az első két hely (a továbbjutás) egyikéhez magas pontszám szükséges. Ribli taktikája az volt, hogy a gyengébbeket lehetőleg megverni, míg a továbbjutásra esélyesek ellen egy pluszt kihozni. Az első harmadban nagymesterünk óriási iramot diktált, ötből 4,5 pontot szerzett. Ekkorra már látható volt, hogy Olafsson nehezen hozza majd be Parma elleni vereségét, Jansa pedig nem boldogult a gyengébbekkel. Liber-sonnal, Timmannal és Parmával viszont annál inkább számolni kellett. A holland nagymesterre azonban tragikus napok következtek: először kontumálva veszített (!) Laine ellen, mivel figyelmetlenül olvasta el a versenykiírást, amely a vasárnapi fordulót — kivételesen — 14 órai kezdésben állapította meg, másnap pedig Riblivel került össze, aki őt igen érdekes játszmában legyőzte. Ebben a második harmadban Liberson és Parma folytatta előnyomulását, és a 10. forduló után az élen a következő volt a helyzet: Liberson 8, Ribli 7,5 (sz), Parma 6,5 (sz), Olafsson, Jansa 6 (sz). Az első hely sorsát ezután már szinte biztosra vehettük, hiszen Riblinek már csak a sereghajtók voltak hátra. A második helyezésért azonban rendkívül nagy küzdelem folyt. Ennek során az izlandi Olafsson — honfitársai szurkolásától buzdítva — legyőzte Libersont, majd nem kis szerencsével Timmant, s komoly esélyessé lépett elő. A hajrában Liberson ugyan sötéttel is nyert a „gyengélkedő" Timman ellen, de több játszmája már nem volt hátra, 10,5 ponttal befejezte a versenyt ! A feszült légkörben viszont Olafsson és Parma nem tudott egész pontot czerezni Ostermayer, illetve Hartston ellen, így a döntés az utolsó fordulóra maradt. Riblinek 10,5 (sz), Férfi zónaverseny a fl c 1 a a a 0 1 c A-csoport o E el s i o a w Cg 1 L n 44 & a> Reykjavik. 1975. X. 19.—XI. 11. Ribli z a 3 o '5 S L s S L 5 s s c '3 L o ft 5 P. N ő E-> X X m 2 H Ribli nk. nin. — magyar 2520 - i i t 1 1 1 i 1 1 1 i 1 1 1 Liberzon nk. nm. — izraeli 2485 i - i 0 1 t i i 1 1 1 1 1 1 1 Panna nk. nm. — jugoszláv 2510 i t - í 1 t 1 i t 1 i 1 1 1 1 Olafsson nk. nm. — izlandi 2535 i 1 0 - 1 i * J 1 i 1 i 1 1 1 Foutlainen m. — finn 2395 0 0 a 0 - 1 1 t 1 0 1 1 1 1 1 Zwaig m. — norvég 2130 0 t t t 0 - 1 1 0 X 0 1 1 1 i Jansa nk. nm. — csehszlovák 2540 i i i t 0 0 - t i 0 t 1 1 1 1 Oetermayer m. — NSZK: 2200 1 i i t * 0 i - 0 I 0 1 i 1 1 Timman nk. nm. — holland 2510 0 0 * 0 0 1 t 1 - 1 1 1 i 0 1 Hamann nk. m. — dán 2485 0 0 0 é 1 0 1 0 0 - 1 1 t 1 1 Hartston nk. m. — angol 2475 0 0 t 0 0 1 1 1 0 0 - 1 t 1 1 V. d. Broeck m. — belga 2200 l 0 0 i 0 0 0 0 0 0 0 - 1 t 1 Murray m. — ír 2200 0 0 0 0 D 0 0 » ) i 1 0 - 1 I Laine m. — guernseyi 2200 0 0 0 0 0 0 0 0 1 } 0 I 0 - 0 TorsteinBson m. — izlandi 2410 0 0 0 0 0 t 0 0 0 0 0 0 t 1 - 10» 10* 10 8* 8 7* 7* 71 0* Cl 3* 3* 2 2 Libersonnak 10,5, Pannának és Olafs-sonnak 9,5 (sz) pontja volt ekkor. Ribli az egyedüli elsőséget a belga Van den Broeck elleni döntetlennel gyorsan bebiztosította, a Jansa—Olafsson és a Parma—Hamann játszmákban viszont annál nagyobb harc folyt & második helyért. A túl nagy feszültségtől kifáradva Olafsson döntetlenre rontotta jobb állását, míg Parma sikerrel érvényesítette előnyét egy hosszú-hosszú gyalog-, majd vezér végjátékban, így a második—harmadik helyen holtverseny alakult ki Liberson és Parma között. Ügy gondolom, hogy ez az eredmény Ribli pályafutásának egyik legnagyobb sikere. Elérte ezt annak ellenére, hogy az elutazás előtt komoly lelki megrázkódtatásban volt része. (Felesége autóbalesetet szenvedett, de szerencsére sérülése nem bizonyult súlyosnak, az izgalmak azonban Riblit megviselték.) Esete azt bizonyítja, hogy a szinte egész évben tartó felkészülés, a céltudatos munka, — amelyhez nagy segítséget nyújtott a KGM Vasas sakkszakosztálya, s vezetője dr. Horgos Gyula — átsegítheti a versenyzőt a nehézségeken, a holtponton. Megérdemelten lett első, elejétől fogva vezetett. Liberson is nagyon jól felkészült erre a versenyre, csak az utolsó fordulók alatti bizonytalankodása hátráltatta a második hely egyedüli megszerzésében. Parma már régen ért el ilyen jó eredményt, hiszen stílusának a hasonló összetételű verseny mindig problémát jelentett. A hazaiak favoritja, Olafsson ezúttal nem volt csúcsformában. Bár megnyitási fogyatékosságait nagy küzdőképességével ellensúlyozta, az első fordulókban elhullajtott pontokat behozni már nem tudta. Szeretném még kiemelni a Budapestről ismert finn Poutiainent megalkuvás nélküli küzdőszelleméért és egy-egy partiban, köztük a szépségdíjas játszmában nyújtott ragyogó teljesítményéért. A versenybírói tisztet az amerikai Lombardy nagymester látta el közmegelégedésre. Végül köszönetet mondok a rendezőknek, akik mindent megtettek azért, hogy a versenyzők kellemes emlékekkel távozzanak. A legnagyobb örömre, azt hiszem, mégiscsak nekünk volt okunk e szép első hely birtokában. Néhány játszma a versenyről.