Hétvégi ház - kényelmesen [antikvár]

Ma már világszerte természetes tendencia a nagyvárosi zajból, rohanásból, az egész heti feszültségből hétvégén, ünnepeken a CSENDbe, valahová távol a várostól, vagy akár a város közelében fekvő zöld területen levő hétvégi házba menekülni. A nyaraló fogalma ezért talán természetszerűen alakul egyre inkább hétvégi házzá, hiszen a két héttől egy hónapig terjedő szabadságidő mellett a hétvégeket, ünnepeket, a téli szabad időt is szívesen töltjük csendes, hangulatos környezetben, kikapcsolódva a mindennapok gondjaiból. Az átlagosnál magasabb életszínvonalú skandináv államokban - de Angliában is - az átlagember életéhez természetesen hozzátartozik a hétvégi ház, ahol a csalá dkikapcsolódásként, pihenésként rendszerint végigdolgozza a hétvégeket. Köztudott, hogy a mindnnapitól eltérő jellegű munka pihentet, kikapcsolódást jelent. Így aztán senki nem lepődik meg azon pl. Svédországban, hogy a gyárigazgató hétvégi házában téglafalat épít, barkácsol, meszel, fest ugyanúgy, mint az átlag svéd dolgozó, aki ugyanezt nemcsak hobbyból, hanem anyagi szükségszerűségből is végzi. A svédeknél nem lomtár, régi bútorok lerakóelye a hétvégi ház. A "styga", ahogy ők nevezik, a család elszőszámú otthonának számít. Igyekeznek célszerűen, otthonosan, hangulatosan - a pénzt nagyon sok saját munkával pótolva, illetve helyettesítve - kialakítani.