"DX" antennák, erősítők [antikvár]

A távoli ismeretlen iránti érdeklődés az ember fejlődésének egyik fő mozgatója. Ez juttatta el a görögöket Thule-ig, Kolumbuszt Amerikába, Gagarint a világűrbe. Ám ma már csak keveseknek juthat osztályrészül egy-egy még "fehér folt" felfedezése. Viszont kárpótlásul kalandos "felderítésekre" csábít a technika - különösen pedig az elektronika fejlődése. Eleinte a rádióamatőrök "utazták" be az éter világát. QSL-társakat keresve. - Újabban már a tv és URH rajongók is felfedező utakra indulhatnak - állomásra, monoszkópra vadászva. S természetesen minél távolibb, szinte már foghatatlan adó beállító ábrája bontakozik ki a képernyőn, annál nagyobb a dicsőség. Hát még ha a monoszkópról készített fényképet az azt sugárzó tv igazoló pecséttel vissza is küldi. Az éter legújabb vadászai DX-előnek nevezik önmagukat. A D betű a latin distant = távolság szót, az X az ismeretlent jelöli. S aki egyszer megpróbálkozik DX-eléssel, hamar rájön, olyan ez, mint az igazi vadászat. Ott sok függ a puskától, itt az antennától. Távcsővel nagyobb a találat valószínűsége - csakúgy mint erősítővel a szünetjel-trófea "zsákmányolásáé". De mindezek mögött ott a vadász. Ül hosszú méla lesben, hogy aztán asztalt átugorva rohanjon a fényképezőgépért. Távvezérlővel forgatott antennájával úgy pásztázza az étert, mint magaslesről a vadász a csalitost.