Ceruzarajz [antikvár]

J^v^A - r BEVEZETŐ - ELŐSZÓ A grafitceruzát sok száz éve használják a művészek műalkotások létrehozására. A grafitot, a ceruza alapanyagát 1564-ben fedezték fel Angliában, a Seathwaite-vÖlgyben. A ceruzagyártás alapjait 1761-ben Kasper Faber, a Faber Castell cég alapítója, illetve Hardtmuth és a francia Conté fektették te: az ö nevükhöz fűződik a ma ismert ceruzák létrehozása. A ceruza elődjei az ólom- vagy ezüstvesszök voltak, amiknek a színereje meg sem közelítette a mai ceruzákét. Ebben a könyvben a 9H-tól a 9B-ig gyártott ceruza húszféle szürke és fekete árnyalatával készült rajzok láthatóak. A ceruzával való rajzolás komoly előtanulmányt igényel - sok szabályt, alkalmazási fogást kell elsajátítani, betartani. Maga a rajzolás menete két részből tevődik össze: a pontos, helyes, arányos vonalrajzból és az ezt kitöltő, tónussal „kiszínező" rajzból. Mivel fontos alapot képez a vonal, ezért ez a könyv a rajztanulás esszenciáját tartalmazza a legegyszerűbb térformáktól a legbonyolultabb alakrajzig. Ha valaki először ül le egy zongora mellé, a billentyűk lenyomásával hangokat produkál, de ahhoz, hogy művészi szinten hívjon elö dallamokat, sok-sok évig tartó gyakorlás szükséges. A ceruza a képzőművészek „hangszere": évekig tartó tanulást igényel a megfelelő rajztudás elérése. E könyvben több melléklet található: egy nézőke, egy szürkeskála és néhány térforma - kocka, gúla, kúp - szabásmintája mellett egy soksíkú tárgyé is. Ezek kivágva és összeállítva a térben való torzulások rajzolásához nyújtanak segítséget.