A másik kert [antikvár]

Bátran állítom, hogy ez a könyv remek olvasmány: sok képpel, ötlettel és friss, fiatalos, ugyanakkor érett mondandóval. Nem szakkönyv, de nem is akar annak látszani! A nagyra becsült olvasó ne keressen benne választ a kertészkedés minden kérdésére. A szerzőnek nem az a szándéka, hogy tavasztól tavaszig végigkalauzolja olvasóját a kert minden zegén-zugán, hanem az, hogy megszerettesse vele a kertet, a természetet, ahogy a szerző is megtette ezt az utat. Ő a saját, nem túl kedvező adottságú kertjének kalandos történetét írja le; ami itt megjelenik, az nem az általános, hanem egyedi, nem több évtized, hanem csupán egy-két év tapasztalataiból, könyvekből és baráti, szomszédi tanácsokból levonható törvényszerűség, szabály vagy dogma. Ez a könyv nem könnyen sorolható valamely irodalmi műfajba: a gondolatok, az érzelmek és a tapasztalatok nemes keveréke. Valami olyasféle, mint Karel Capek A szenvedelmes kertész, vagy Kosztolányi Dezső Zsivajgó természet című műve. Tessék ezzel a tudattal olvasni! Mert eredeti, egyedi, élvezetes és tanulságos olvasmány, a dilettáns (nem anyagi érdekből, hanem szeretetből fakadóan érdeklődő, munkálkodó ember) és a hozzáértő, tapasztalt, kérges tenyerű kertészkedő számára is. Jómagam csupán kigyomláltam a szerző néhány apró tévedését és kiegészítettem a könyvet egy-két általam fontosnak vélt tudnivalóval. Hát, ezeknek a tudatában vegye kézbe és olvassa élvezettel ön is ezt a könyvet. Nincs kétségem afelől, hogy kedves, maradandó élménye lesz az ezzel töltött idő! Akár egy kupica, gyümölcsön érlelt, négyéves kisüsti barackpálinka a vasárnapi ebéd előtt.