A boldogság egyenlete [antikvár]

A boldogság az, ami miatt igazán érdemes élni. Az emberek az idők kezdete óta hódolnak élvezetes tevékenységeknek, s kutatják a tartós elégedettség forrását. A boldogság keresése a legnagyobb filozófusok vitáinak is tárgyává vált. Valószínűleg te is szeretnél boldogabb lenni, de tudod azt is, hogyan? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte körülbelül 121 millió ember depresszióban szenved, mely krónikussá, vagy visszatérővé válhat, meggátolván az egyént normális életvitelében. A WHO statisztikái szerint 2000-ben épp a depresszió volt a globális betegségteher növekedésének negyedik fő oka és azt vetíti előre, hogy 2020-ra a depresszió a második helyre lép előre az okok ranglistáján. A legelső depressziós rohamot átélő emberek átlagéletkora 14,5 év. Ez a szám negyven évvel ezelőtt 29,5 év volt. A becslések szerint azon emberek aránya, akik életük során legalább egyszer klinikai depresszióban szenvednek, valahol 6:1 és 12:1 között mozog. A depresszió különösen gyakori és egyre gyorsabban terjed a fejlett országokban. A boldogságnak rengeteg pozitív hatása van, melyek közül az egyik a depresszióval és stresszel szembeni nagyobb ellenállóképesség kialakulása. Azon dolgok közül, amelyek boldoggá tesznek minket, vannak teljesen egyértelműek, ilyen például az eljegyzés egy szerelmi párkapcsolatban; ám némelyek annál meglepőbbek, például az öregedés. A Boldogság egyenlete 100 olyan együtthatót vizsgál meg, melyek pozitív, vagy negatív irányban befolyásolják a jólétet.