Bővebb ismertető
Eloszo
Az utóbbi évtizedben a n é p vi ű e l é s g y a k o r l a t a nálunk is, a fejlett kiiJföldi, főként szocialista országokban is rendkiviili mértékben kiterebélyesedett és elmélyült. A társadalom egyre nagyobb része kapcsolódott be a művelődés áramába, s közművelődésünk rendszereinek hatása — az ismert hiányok ellenére is — egyre intenzívebbé válik mind a közösségek fejlődésében. a közgondolkodás, közerkölcs, közízlés alakulásában, mind pedig az egyes emberek személyiségének szerveződésében, belső tartalmának gazdagításába n.
Mindez nem véletlen és nem is váratlan, hanem szocialista társadalmi és kulturális fcrradabíiiink szükségszerű következménye. A fejlődés e magasabb fokán közművelődésünk egyes rendszerei egyre tudatosabban felismerik, vállalják és ellátják népművelői feladataikat. Ezt egyre inkább tervszerű munkamegosztás alapján a maguk sajátos lehetőségeinek megfelelően igyekeznek végezni. így nemcsak kezdetét vette, de már javában kibontakozóban imn az a folyamat, amely szükségképpen közművelődésünk fokozatos integrálódásához, fejlettebb egységbe való szerveződéséhez vezet. Olyan magasabb egységhez, amely összehangoltan foglalja egybe a népmüvelés hagyományos ágait, az olvasás, az ismeretterjesztés és müked-velés bevált, ill. korszerűsített formáit, valamint a modern technikai tömeg-líözlési rendszerek, a film, a rádió és televízió népművelő tevékenységét. Nem nehéz előrelátni, hogy ez a folyamat az elkövetkező évekbin is szükségképpen továbbfolytatódik. Cly mértékben és módon, hogy közművelődésünk e különböző rendszerei együttesen, tervszerűen egyeztetett lehetőségeikkel és erőfeszítéseikkel a továbbiakban még a mainál is hatékonyabbá váljanak. Művelődésünk egészében alkalmas és képes legyen arra, hogy társadalmunk még szélesebb tömegeit — lehetőleg majd egészét — és még intenzivebben bevonja a művelődés eleven áramába. Lehetőleg mindenkit hozzásegítsen, ahhoz, hogy a benne rejlő emberi értékeket a maga és a közösség javára minél jobban kibontakoztathassa.
Világosan tanúsítják ezt a fejlődési tendenciát a népművelés távlati fejlesztési irányelvei, amelyek először tesznek kísérletet közművelődésünk fejlesztésének tervszerű összehangolására.
Aligha lehet kétséges, hogy a közművelődés mai fejlett fokán — s később még kevésbé — nem- lehetünk meg korszerű t u d o má ny o s szakismeretek nélkül. Az egyes művelődési intézmények működése, az állami