Üdvözlet Tolna vármegyéből! 2. [antikvár]

Kedves Olvasó! 2004-2007-2010. Három dátum - három esemény, ami igen fontos az életemben. 2004-ben hirtelen ötlettől vezérelve döntöttem el, hogy könyv formájában szeretném bemutatni a gyűjteményemben lévő, több ezer XX. század eleji képeslapnak a szépségeit, amit Szekszárdról készítettek és küldtek el családtagnak, barátnak, testvérnek, kedvesnek. A szerzőtársakkal - Viliminé dr. Kápolnás Máriával és Erky-Nagy Tiborral - kicsit titokban készített „Üdvözlet Szegzárdról!" című könyv sikere a mai napig tart, két utánnyomás után is keresik még az emberek. Ez a siker nem kis szerepet játszott abban, hogy - Magyarországon elsólíént - megkíséreltük egész Tolna megyét bemutatni képeslapokon keresztül: felidézni a kor hangulatát, felvázolni a települések történetét, kideríteni a képeken látható épületekről a legfontosabb tudnivalókat. Természetesen nem vállalkozhattunk arra, hogy minden megjelent képeslap a kötetbe kerüljön, nagyon szigorúan kellett válogatni a hatalmas anyagból. Az „Üdvözlet Tolna vármegyéből!" első része, ahol betűrend szerint A-K-ig mutattuk be a városokat, falvakat, pusztákat, 2007-ben került a kedves Olvasó elé. Nem kis izgalommal vártuk a visszajelzéseket, amikor elvittük és bemutattuk az érintett településeken a könyvet. Nagyon sok kis iskolának, könyvtárnak egy-egy példányt térítésmentesen biztosítottam. Az, hogy könyvünket számosan forgatják, forrásként használják, öröm és büszkeség, egyúttal nagy felelősség is. Az „Üdvözlet Tolna vármegyéből!" második, egyben befejező részének megjelenése három évvel követi az elsőt. Az előzóliöz hasonlóan három nagyváros - Paks, Tamási, Tolna - alkotja a könyv gerincét. A többi települést a képeslapok számától függően több-kevesebb oldalon mutatjuk be, az egészen kicsi falvak, puszták egy-egy lapjának felidézése pedig a könyv sokszínűségét erősíti. A képeket fotókkal, dokumentumokkal, egyéb tárgyi emlékkel egészítettünk ki. A kötet különlegessége, hogy a 2004 óta szerzett új szekszárdi lapokból is átnyújtunk egy csokorra valót Önnek. Célunkat, hogy a mára már elfelejtett pusztákat, falvakat, a települések egykori arcát bemutassuk, hitünk szerint teljesítettük, azzal együtt, hogy igyekeztünk egy kis nosztalgiát teremteni a korabeli nyugodt életstílus iránt, amikor még sétáltak a korzón, olvasókörbe, dalárdákba jártak és a sarki szatócsboltban vásároltak elődeink Minden, ami szép, minden, ami régi, meg kell őrizni és a lehetőség szerint ezt másoknak is meg kell mutatni. Én a képeslapok gyűjtésénél a teljességre törekedtem, amit e három könyv megjelentetésével értem el. Az a tény, hogy ötletem nyomán más települések - például Bonyhád - is tervezik ilyen jellegű könyv kiadását, örömmel tölt el. Szeretném, ha folytatódna az a tendencia, hogy a települések vezetői, építészei, helytörténészei egyre gyakrabban használják a képeslapokat forrásul a terek, épületek helyreállításakor, ezért én ehhez mindenkinek minden segítséget megadok. Könyveim megjelenését sokan sokféleképpen támogatták. Köszönettel tartozom mindenkinek, aki megvásárolta és terjesztette jő hírüket. Köszönöm Amrein Károly úr jó szándékát, pártfogását. Külön köszönöm feleségem türelmét, csendes beleegyezését szenvedélyemhez és szüleim anyagi támogatását mindehhez. Bízom abban, hogy örömet szereztünk és szerzünk Önnek, kedves Olvasó! Szekszárd, 2010. május Vitéz Attila