Tűzoltókrém - CD-vel [antikvár]

még négyet kedves KINOPUSKIN! mielőtt leültem ími, tájra végighallgattam az első 3 kinopuskin lemezt, az Aszpik nekem már kimaradt, de nem tiszteletlenségből, hanem mert egyszerűen elsodorta az idő. tiíl sok minden jött elő akkoriban, így egyszerijen kimaradt, de majd pótolom most is azt mondom, mint a petőfi rádió Rockújság-jában 1990-ben: „bármikor feltenném a lemezjocóra a kinopuskint, mert annyira magyar táncos avantgarde, hogy azt már tanítani kellene", apropó, petőfi rádió: „csak' 20 évnek kellett eltelnie és ismét csak a petőfin lehet „kultúrzenét" hallani, azért ez jó! szóval újra hallva szíven ütött a feeling, no meg a minőség, emlékszem a 80-as évek végének hazai zenei kínálatát csak műsoros kazettákon lehetett dokumentálni, de legalább lehetett!, ilyen-olyan, de inkább olyan minőségben. naggyula és a Fekete Lyuk minőség azért hagyott némi kívánnivalót maga után, még akkor is, ha ez nem közvetlenül köthető a kinopuskinnal össze. a hazai újdonságokra mindig is vevő figuraként úgy véltem, hogy végre itt van az a zenekar, amely hordozza magán az általam kedvelt brit new wave indító jegyeit és hát tutti be fognak futni, megvolt a frissesség, az ötletek, a fúvósok nem bántón tolakodtak előre, kaptak a dalok egy enyhe jazz-es feelinget, amit a vokál ügyesen ellenpontozott, szóval úgy tűnt, mintha az újabb évtized HAIRCUT 100-je indulna, még a második lemeznél is ezt véltem felfedezni, bár az már jóval szofisztikáltabb, kevésbé elemi nyersre sikeredett, viszont ahogyan teltek az évek és felkaptam a 3. lemeznél a fejem - „jé, a kinopuskin még muzsikál?" - egyre több értéktelen hazai zajzárvány rontotta már az étert és tolta ki belőle a régebbi halkabb, de fontosabb dalokat, aztán pedig a rádióból átléptem a tévézésbe, ez persze nem jelentette azt, hogy - mint ahogy a mai napig elolvasok/meghallgatok mindent - ne követtem volna a zenei élet rezdüléseit, de már nem gondolkodtam műsorokban, csak a magamnak az autóba szánt heti-havi válogatás CD összeállításában, szóval az utolsó Rockújság felvételt (1992 - Aha Oe Feii) követő 15 évben nem találkoztam veletek, leszámítva a Sziget fellépéseket, de hát, mint ahogy az már lenni szokott, eléggé egyoldalú volt. ti játszottatok, én meg néztelek benneteket, ez csak azért szar, mert bizony szívesen kérdeztem is volna, nos, így a 20. évforduló táján csak arra gondol az ember, hogy már mutatóban sincs az eredeti első 1000 bakelitból, meg az első 1000 kazettából, és ha jól mennek a dolgok, akkor a következő 20 évben még legalább négy új kinopuskin lemez vár ránk - hogy milyen formátumban, azt meg bizony leírni sem merem már. barátsággal! siklós andrás újságíró, legendás rádió (rockújság) és tévéműsorok (rockturmix, traffic jam) szerkesztője