Tiszaörs [antikvár]

ELŐSZÓ1985. július 1524. között Tiszafüred központtal került sor- a főleg történészekből álló első táborformájú kollektív munkára. A három megye (Heves, Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén) múzeológusaiból, levéltárosából álló munkaközösséghez felkérésünkre csatlakozott a kecskeméti, nagykörösi, váci és a Budapest Történeti Múzeum több munkatársa is. Az első közös munka a területtel való ismerkedést eredményezte. Közösen, egyéni szempontokat is figyelelembe véve jelöltük ki a kutatandó területet a Közép-Tiszavidék térségében. Egy szűkebb és egy tágabb kutatási körzetet a települések felsorolásával, amely a kutatandó témáktól függően esetenként tágítható. A tágabb körzet Mezőkövesd Heves Tiszasüly Tiszaszentimre Egyek Polgár Tiszaújváros (Leninváros) térségébe eső településekre terjedt ki, s az e vonalon túl fekvő települések már vizsgálatainkon kívül rekedtek. A fő szempont az volt, hogy a vízparti községek mindenképpen elsőséget kapjanak. A bejárt településeken pedagógusokat, lelkészeket és helytörténettel foglalkozókat is megnyertünk a későbbi munka számára. A táborban pedig esti beszélgetésekkor a tiszafüredi kutatóktól, vízügyi szakemberektől jelentős információt és támogatást kaptunk Felmérhettük így a környék kutatottságát, számba vehettük aktív kutatóit, helyi írásos forrásait, egyházi levéltári és egyéb forrásait. A következő években a megindult kutatásokról konferenciákon számoltunk be, majd közös elhatározással megindítottuk a Tiszai Téka sorozatot, s a Tiszafüredi Füzeteket. A konferenciák anyagát nem publikáltuk, mert sokszor még lezáratlan kutatásokról adhattunk csak számot, ám ezek anyaga a múzeumi adattárba került Szolnokra. Ez az eddig kutatatlan térség azért is fontos, mert igazolódott a kutatás korai fázisában, hogy e térségben legfontosabb kérdéskör a Tisza és annak hatása a térségben fekvő településekre, illetve a hegyvidék lábánál fekvő települések kétirányú kapcsolata, átmeneti jellege. Alfölái és hegyviáéki érintkezés, egymást kiegészítő földrajzilag jól elkülöníthető tájak hatása vizsgálható itt. S ez adja a községek jellegzetességét is, azt, amit a kutatás eddig jellegtelennek, mert kétirányúsága miatt karakter nélkülinek tekintett. Ez a kutatómunka immár tizedik évéhez közelít, egyre inkább elmélyül, s az egyes települések jellege kirajzolódik.5