Tessedik Sámuel kisebb írásai [antikvár]

PRO MEMORIA „A magyar parasztról csakugyan volna mit beszélni. Attól félek, el is késtünk vele, s nem azt beszéljük, amit kellene. A magyar parasztról évszázadokon át csak a törvények beszéltek, szigorú, kegyetlen, olykor véres törvények, mint másfelé is Európában. Csak százötven évvel ezelőtt vetette fel a kérdést elsőnek Tessedik Sámuel, természetesen németül, hogy mi a paraszt Magyarországon és micsoda lehetne? Sajnos, nem felelt senki azok közül, akik kezükben tartották a nemzet sorsát, hiszen a paraszt nem számított bele a nemzetbe, nem volt tagja a magyar szent koronának. A mi életünkben a 90-es években merült fel a parasztkérdés, csakhogy akkor még nem ennek hívták, hanem mezőgazdasági munkáskérdésnek, és erre a kérdésre szuronyokkal és golyókkal feleltek, mint ahogyan hallgatással Tessedik Sámuelre" — írja Az Alföld problémái c. tanulmányában Móra Ferenc.1 Nem vitás az, hogy Tessedik neve évszázadokon keresztül összeforrott a feudális társadalom termelőosztályának, a parasztságnak sorsával. Tessedik idejében Magyarország még messze volt a forradalmi átalakulás korától. Csak a paraszt emelt fegyvert osztrákellenes és antifeudális mozgalmaiban, és éppen Tessedik volt a messzehangzó szó, mely hazánkban a parasztság és vele együtt a mezőgazdálkodás problémáit a század köztudatába igyekezett állítani. Ezért is haladó alakja 1. V. ö.: Eörsi.: Parasztszegénység kialakulása. Bp. Én. 18. 1. 7