Tanulmányok a fővárosi gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, elképzelések a továbbfejlesztés lehetőségeiről [antikvár]

-6- Elősző A iiTanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből" c. periodika célja, hogy közreadja a szakmában dolgozók számára a szakmában dolgozók elméleti töprengéseit, gyakorlati tapasztalatait. Erre azért is igencsak szükség van, mert hazánkban a legutóbbi időkig hiányzott, s jelenleg is csírájában található csak meg a gyermekvédelmi szakemberek speciális képzése. A területen elhelyezkedők a felkészítés hiányában kezdetben sötétben tapogatózva tanulják meg a szakma rejtelmeit, vagy veszik át azokat a sokszor merev, rögzült tapasztalatokat, amiktől nehézkessé válik a megújulás, s rugalmatlanná a rendszer. E sztereotípiák uralják általában társadalmunk gyermekvédelmi szemléletét is, amelyektől sokszor az egyoldalúan adagolt információk miatt vagy éppen az információk hiányában nehéz megszabadulni. Az 56.sz. után e különszámként megjelenő kötet célja kettős: Azon túl, hogy kísérletet tesz a fővárosi gyermekvédelem jelenlegi helyzetének elemzésére, egy koncepció felvázolására első ízben kerül a szűk szakmai körön kívül lévők kezébe, s méretik meg ily módon a Fővárosi Önkormányzat testületén keresztül egy szélesebb társadalmi közegben . A Fővárosi Önkormányzat azzal, hogy 1992. februárjában létrehozta az önálló gyermek- és ifjúságvédelmi ügyosztályt, az ügy iránti elkötelezettségének adta tanújelét. A gyermekvédelem alapvetően továbbra is törvény által előírt, kötelező állami feladat marad, amelyben a sokszínűség és a minél több terület lefedése érdekében helyet kapnak az egyházak, s bevonhatók alapítványok, magánszemélyek is. A gyermekvédelemről azonban bármilyen összefüggésben gondolkodunk, mindenképpen hiányzik a gyermekvédelmi törvény, melynek garantálnia kellene egy átlátható rendszer működési feltételeit;