"Szenteltessék meg a Te neved..." [antikvár]

HOMO DEI, ECCLESIAE, PATRIAE ISTEN, EGYHÁZ, HAZA EMBERE A Magyar Katolikus Egyház küzdelmes évszázadainak három állócsillaga: Pázmány Péter, Prohászka Ottokár, Mindszenty József. Idő fölött is összeköti őket egy jelmondat: Pro fide et populo. A hitért és a népért. A katolikus hitért, a magyar népért éltek, írtak, szónokoltak, szenvedtek. Egyházmegyéjük határain túl messzire sugározták az Evangélium igazságait. Mindszenty József bíboros számkivetésében írta: „A hit állandó öröme indít arra, hogy dolgozzam a lelkekért a menekült magyarság körében." A diktatúrák sötétségében világosság, a zsarnokság embertelenségében népének lelkiismerete akart lenni úgy, hogy kész volt életét is föláldozni. Sok szenvedése, börtönéve, bezártsága fehér vértanúvá avatta őt. Hálás vagyok Istennek, hogy fiatalkoromban kortársa lehettem. Bátorsága, meg nem alkuvása papi eszményemmé vált. Újratemetésekor nagy esélyt mulasztottunk el, hogy nem kértünk Istentől, embertől bocsánatot, hogy teljesen tiszta lappal kezdhessünk. Még várat magára boldoggá-szentté avatása, de eljön az idő, amikor rá is vonatkozik a börtönében is magánál tartott töviskoronás Krisztus-kép aláírása: „Devictus vincit." A legyőzött győz.