Bővebb ismertető
Több mint nyolcvan esztendeje, hogy Reizner János négykötetes, máig sokat forgatott monográfiát szentelt Szeged történetének. A város fejlődésében azóta bekövetkezett változások, a sorsfordulókat jelentő történelmi események, a korábban ismeretlen vagy fel nem használt forrásokra építő új kutatási eredmények, a történelmi múlt iránt megnövekedett érdeklődés, a helytörténettel szemben megváltozott elvárások, valamint az oktatás-nevelés igényei mind sürgetőbben vetették fel a kor követelményeihez igazodó, marxista szemléletű várostörténet megírásának szükségességét. Szeged város Tanácsa felismerte a társadalmi igényt, és 1974-ben határozta el annak az ötkötetes monográfiának a kiadását, amelynek első kötetét most kezében tarthatja az olvasó.
A tanács szándéka szerencsésen találkozott a szegedi kutatók azon törekvésével, hogy részt vegyenek városuk múltjának feltárásában, összefoglaló feldolgozásában. A mű megszületésének szellemi feltételei tehát adottak voltak. Szeged tudományos műhelyei: az egyetemek, a főiskolák, a múzeum, a levéltár, a Somogyi-könyvtár, a város más intézményeinek szakemberei, a helytörténet munkásai siettek felajánlani közreműködésüket a feladat megoldásához. A társadalmi erők e széles körű összefogását jelzi a monográfiái munkálatokat irányító szerkesztő bizottság összetétele. Örömmel vettük ugyanakkor, hogy több, a város múltjában járatos, a fővárosban élő - leginkább szegedi kötődésű - tudós kutató is szívesen vállalt szerzőséget az egyes kötetekben. Együttesen 65 munkatárs működött közre szerzőként és szerkesztőként a Szeged története megalkotásában, s további 70 kutató járult hozzá előtanulmányok írásával, anyaggyűjtéssel a munkálatok sikeréhez.