Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete [antikvár]

^^ — ^ A népművészet a paraszti vi- Ly J Z- LJ lág vizuális kultúrájaként a népszokások és a nép- költészet mellett a legfontosabb forrásunk annak a paraszti kultúrának a megismeréséhez, amely ugyan aktívan nem vett részt a kultúra és a művészet európai történetében, láthatatlanul azonban annál inkább jelen volt. Az általános laikus és szalonai felfogás népművészet alatt többnyire a díszítőművészetet érti, vagyis a népi kultúra díszített tárgyait véli e fogalomkörbe tartozónak. Ezzel szemben egy kultúra művészetének lényegéről, szemléletéről, ízlésvilágáról csak úgy kaphatunk átfogó és objektív képet, ha nemcsak a kiemelkedőt, hanem a köznapit, átlagosat is vizsgáljuk, azaz a díszes, szép tárgyak mellett figyelembe vesszük a kevésbé díszített vagy díszítetlen hétköznapi tárgyakat, használati és munkaeszközöket is - ezek ugyanis éppúgy az adott kultúra nélkülözhetetlen tartozékai, éppúgy annak lenyomatát viselik magukon, mint díszesebb társaik. Példaként említhetünk egy egyszerű szerszámot vagy egy parasztházat, amelyek az esetek jó részében nem rendelkeznek semmiféle díszítménnyel, s alakjukat csak funkcionális szempontok határozzák meg, puszta formájuk mégis a parasztság esztétikai világának jellegzetes és összetéveszthetetlen elemévé avatja őket. Különösen akkor szembetűnő ez, ha összevetjük őket későbbi, modern utódaikkal - egy mai szerszámmal vagy lakóházzal. Sok vita folyik arról is, hogy a népművészeti kutatásokba bevonhatók-e a nem népi készítésű tárgyak - ugyanis a sok tekintetben önellátó ELŐSZÓ 7