Sárospatak - Vörös-torony [antikvár]

Az iskoláiról és borairól híres Sárospatak történeti városmagjának délkeleti sarkában, a Bodrog partján emelkedő Vörös-torony számos vonatkozásban egyedülálló műemlékeink között. Nem csupán amiatt, mivel hasonló méretű lakótorony alig maradt ránk az elmúlt évszázadokból, s ilyen gazdag késő-reneszánsz kőfaragványdísszel sem rendelkezik még egy épület határaink között. A Rákóczi-vár magját alkotó torony abban is párját ritkítja, hogy alig találunk még egy olyan építészeti emléket hazánkban, melynek eredetéről, történetéről egymástól annyira eltérő nézetet fogalmaztak volna meg a kutatók. Az 1995-ben befejezett évtizedes műemléki helyreállító munka eredményeképpen azonban nem csupán maga az újonnan feltárt értékekkel gazdagodott torony nyílt meg ismét a látogatók előtt, de a régészeti kutatás fényt derített annak eddig vitatott múltjára is. A Vörös-torony kutatását e kiadvány szerzői, valamint László Csaba és Szekér György végezték.A Vörös-torony történeteA hatalmas torony már korán felkeltette a környék története iránt érdeklődők figyelmét, s aligha csodálható, hogy impozáns megjelenése alapján sokan még az Árpádok korában keresték eredetét. Hasonló lakótornyok tőlünk távol északnyugatra, Normandiában vagy Angliában valóban ezidőtájt épültek, s vitathatatlanul III. illetve IV. Bélának köszönhető az egykori esztergomi Fehér-torony, vagy a ma is álló visegrádi ún. Salamon-torony felépítése.Bár a helyi hagyomány egy sokkal későbbi építkezés emlékét őrizte meg eszerint Sárospatak másik híres birtokos családja, a Percnyiek emeltették volna cseh mesteremberekkel a 16. században a művészet- és építészettörténészek kezdetben inkább régebbi forrásokkal kísérelték meg alátámasztani az Árpád-házi királyi építte-tőre vonatkozó elképzelést. 1262-ben ugyanis egy oklevél szerint V. István király patai várában egy közelebbről nem ismert, befejezetlen tornyot ajándékozott el egyik hívének, s így kézenfekvőnek tűnt ennek vagy egy másik, továbbra is uralkodói kézben maradó toronynak azonosítása a Vörös-toronnyal. Az ágyúlőréseket, a reneszánsz nyíláskereteket kezdetben egy későbbi, gyökeres átépítéssel magyarázták, bár ennek mikéntjéről már kevesebb szó esett a várral foglalkozó írásokban.Csak az újabb történeti-földrajzi vizsgálatok bizonyították be, hogy az oklevélben említett 13. századi pataki vár nem a mai város területén emelkedett, hanem a mai Sátoraljaújhely feletti Várhegyen.1