Salinárium - Adonyi Kalendárium 2021 [antikvár]

múlt emlékei nagyban hozzájárulnak életünk jobbá tételéhez. Felszabadítanak minket a jelen zsarnoksága alól, és lehetővé teszik tudatunk számára, hogy visszalátogasson a régi szép időkbe. Olyan eseményeket válogathatunk ki és őrizhetünk meg az emlékezetünkben, amelyek különösen kellemesek és jelentőségteljesek számunkra, és olyan múltat „alkothatunk" az emléktárgyak segítségével, amely segít nekünk boldogulni a jövőben." Csíkszentmihályi Mihály Bevezető Az adonyi háztartások megbecsült és féltve őrzött darabjai voltak azok a díszbögrék, kancsók, amelyeket csak különleges alkalmakkor vett le a háziasszony a tisztaszoba, vagy ahogy errefelé mondták, az „elsőszoba" szekrényének vagy sublótjának a tetejéről vagy a konyhakredenc felső polcáról. Ezeknek a nem mindennapos használatra készült daraboknak a díszítő jellege jobban dominált, mint a használati értéke. Porcelán és fajansz anyagból készültek, ritkábban az olcsóbb cserépből. Találunk közöttük márkajelzéssel ellátottakat, amelyek magyar, cseh vagy német gyárakban készültek, de van köztük márka nélküli is. Kicsit a „magasabb" társadalmi osztályhoz való vágyódást, a jobb, kényelmesebb polgári életforma utáni vágyat képviselték a paraszti háztartásokban. Hogyan kerültek ezek a szépségek a kiemelt helyükre? Egy részük emlékbögre, amit főleg barátnők, női családtagok, rokonok ajándékoztak egymásnak, ha zarándoklat, búcsújárás alkalmával egy-egy szent helyet felkerestek, de névnapi ajándékul is szolgálhatott. Friss házasként névnapomra Terus nénémtől a megszokott virág+bonbon helyett én is egy pár szép, krizantémmintás Hollóházi bögrepárt kaptam, amiket sajnos nem sikerült úgy megőriznem, ahogy az itt bemutatásra kerülő kincseket. Nászajándékként is vittek főleg bögrepárokat a lánytársak. Nagymamám, aki 1919-ben kötött házasságot, féltve őrizte azt két Zsolnay bögrepárt, amit két legjobb barátnőjétől kapott nászajándékba. A komabögréket, amelyekből szintén láthatunk majd néhány szép darabot, a gyermekágyas anyának vitte az az asszonytárs - persze nem üresen-, akit felkértek a keresztanyaságra.Ezekben a bögrékben vittek a nagybetegeknek élelmet, bizonyítva azt, hogy mennyire fontos számukra a beteg személy, és annak miharabbi felépülése. Lekerültek akkor is kiemelt helyükről, ha fontos vendég volt a háznál, és minél nagyobb tiszteletben kívánták részesíteni. in