Bővebb ismertető
I. Gazdasági élet
1. A paraszti világ
A XIX. század utolsó harmadában folytatja a magyarság a modem polgári rend kiépítését. LassiJ kapitalizálódás, urbanizáció', jellemzi a mi régiónk életét is. Az iparosodás terén élen járunk: bányák, gyárak nyflnak, kiépül a vasiJthálózat, de a kulturálódásban elmaradunk az élvonaltól.
Miközben Miskolc (Diósgyőr), Ózd, Rudabánya, Borsodnádasd, Sátoraljaújhely ipari központtá válik, s munkássága táj intézményeket - egyleteket, dalárdákat stb. működtet, a falvakban, különösképp a Bódva-völ-gyiekben, a paraszti életmód alig változik, ősi elemei továbbélnek. Kendert termelnek, a kapáskultiira növényeit - burgonyát, kukoricát, répát -ültetik, művelik hagyományosan, s a kevéske iparosodás is csak a mezőgazdasággal összefüggésben jelentkezik (szén-, mészégetés, kosárfonás, háziipari tevékenység).
Bár az egyre növekvő létszámií nagyvárosok modernizálódó életmódja a jellemző régiónk lakosságára, az 1950-60-as évekig a paraszti kulttira is nagyon gazdag. A 19. század végén, a 20. század elején vannak még nagybirtokok pl. a Coburg hercegi család edelényi, a Csáky és Pallavicini grófok szendrői birtokai. Területeik a tulajdonosok szerint alakulnak.
áW -hu éuieJík w '''yaitt.'^UnMímliJ^iHíCShvH Mc^^»»
Az edelényi kastély 1770-ben
1 Urbanizáció (latin) fn.: városiasodás