Rakonczay Zoltán élete és munkássága [antikvár]

Rakonczay Zoltán élete és munkássága^ A hazai természetvédelem legkiemelkedőbb alakjáéhoz, Kaán Károlyé-hoz mérhető a körünkből eltávozott Rakonczay Zoltán munkássága. A különbség csak az, hog}' amit Kaán Károly a XX. század első harmadában eltervezett, az többségében — a történelmi események és kényszerek miatt — meghiúsult, míg Rakonczay Zoltán a múlt század utolsó harmadában legtöbb elképzelését valóra is váltotta, vagy azok megvalósítását előkészítette. Életútja nem volt buktatóktól mentes, de sajátos, sokakban tiszteletet, s csak néhányakban ellenérzést kiváltó személyisége ezeken legtöbbször átsegítette. Miközben az erdész szakma rendre keresi kiemelkedő alakjait, a köztünk tevékenykedők között ritkán ismeri fel azokat. Lássuk, hogy közéjük tartozónak tudhatjuk-e Rakonczay Zoltánt! A természet és az erdészhivatás szeretetét a szülői házból hozta magával. Édesapja, Rakonczay János (1907-1987) erdész volt, aki pályáját az 1920-as évek végén a Premontrei Kanonokrend Jászóvári Prépostságának erdőbirtokán kezdte, majd a háborús időkben Kárpátalján, a nagybocskói állami erdőhivatal körzetében teljesített szolgálatot, ahova őt a család nem is tudta követni. A frontot a család Lillafüreden élte át. Édesapját 1945 után egy időre B-listázták, majd többek között a parasznyai, sajókazai és kiskörei erdészeteknél nyugállományba vonulásáig kerületvezető erdészként dolgozott. Édesapja, valamint szintén erdész nagybátyja életútja meghatározó volt számára, a tőlük örökölt szakmai elhivatottság egész életében végig kísérte. Édesanyját, Hajas Margitot, a házasságukból született négy g^'crmek nevelése kötötte le. A legkisebb testvér 1938. évi halála után a g)^ermekek 1939-ben édesanyjukat is elvesztették. Ekkor a gyerekek egy időre rokonokhoz kerültek. Édesapjuk hamarosan újra megnősült és a gyermekeket újdonsült felesége, Hágen Piroska nevelte tovább. Ebből a házasságból egy kislány született 1944-ben, íg)' négy gyermektől kellett a háború közepén gondoskodni. Zoltán fiuk az elemi iskolát Parasznyán és Miskolcon, középiskolai tanulmányait pedig a miskolci Fráter György (minorita) Főgimnáziumban végezte. A család nehéz anyagi helyzete miatt két évig kénytelen volt tanulmányait magántanulóként, munka mellett folytatni. A szuhakállói. ' A kézirat 2018-ban az Erdészeti Lapok számára Icészült, ahol az végül is nem jelent meg. Az eredeti változatot némi Idegészitéssel, módosítással közöljük.