Pest és Buda közigazgatásának története az 1848-1849-i szabadságharc alatt [antikvár]

Bevezetés. A Városi Szemle 1928. évi (XIV.) folyamában »Tavasz ébredése a pesti és budai városházán« című tanulmányomban megpróbáltam hivatalos adatok és egyéb megbízható források alapján annak a szerepnek fölelevenítését, amelyet Pest és Buda akkori hatóságai és társadalma nagy szabadságmozgalmunk első korszakában : 1848. március elejétől kezdve 1848. július elejéig, a népképviseleti új országgyűlés és a megreformált két város új tanácsának és közgyűlésének összeilléséig játszottak. A kutatásokat — ismét Pest és Buda szemszögéből — tovább folytattam arra az időre nézve, amikor a szabadságmozgalom az erők dinamikája és a visszahatás kényszere következtében szabadságharcba ment át, hogy heroikusan tragikus elbukás és az abszolutizmus hosszú és kínos intermezzója után, a király és nemzet kiegyezésével, — bár az eredeti nemzeti koncepcióhoz képest erős módosulással — érvényesítse igazát egy hosszabb békés fejlődés korszakának küszöbén. Folytatólagos kutatásaim tárgya tehát az 1848. júliusától 1867-ig terjedő idő. Ha szabad kisebb dolgokat sokkal nagyobbakhoz hasonlítani, fővárosunk igazgatására nézve ugyanazt tűztem ki célomul, amit néhai Berzeviczy Albert hazánk egészére nézve, bár későbbi kezdőponttal dolgozott ki politikai, jogi, kulturális, stb. szempontokból, sajnos, nem teljesen befejezett munkájában. (»Az abszolutizmus kora Magyarországon.« 3 kötet.) Jelen dolgozatom első részében, amely fentidézett tanulmányomhoz közvetlenül kapcsolódik, a szabadságharc idejével foglalkozom, még pedig három korszak szerint. Ezek cezúráját az adja, mikor kezdődött és végződött Pesten és Budán a márciusi vívmányok szerint való önálló, nemzeti kormányzat és autonóm közigazgatás ; mikor és meddig szakította félbe ezeket az osztrák hadak és abszolút kormányzat első benyomulása ; végül, mikor kezdett az önkényuralom a fővárosok másodszori megszállásával és a magyar országgyűlés és kormány végleges eltávozása után, az összmonar-chia, a tartományi kormányzat és abszolutizmus alapelvei szerint katonailag és polgárilag berendezkedni. Az első korszak időhatárai tehát 1848. július eleje és 1849 január 7-e ; a másodiké 1849. január 7. és Pestre nézve április 24-e, Budára nézve május 22-e; a harmadik, nagyon rövid korszaké az előbbi végpontoktól kezdve a 1*