Pécs és Baranya [antikvár]

Részlet a könyvből:Magyarország mérsékelt éghajlatú ország. Magyarország a mérsékelt szépségek országa. Nincsen tengere, mint a legtöbb európai országnak, nincsenek hóval födött hegyei, zúgó vízesései. A nagy folyók csak keresztülpántlikáznak a testén; nem itt erednek, a tengert idegen tájon érik el.Mi adja az ország szépségét? Ami az édesanyáét gyermeke szemében. Hogy az övé, s hogy egyetlen.E táj dajkál és fölnevel, anyanyelvet ad és megtanít beszélni. Itt egy nádas húzódik, amelyről az első nyílvesszőt törtük, ott egy lombos fa tart árnyékot, amely alatt jó volt egyszer leheveredni. A haza 93 036 km2-nyi földdarab, és egy vonatindító tárcsa, amelynek jelére először lódult meg velünk a mozdony idegen országok felé.Magyarország szépségét a mindenünnen ránk tekintő megművelt föld adja. Nemcsak a karókkal teletűzdelt, hátukat meresztő szőlőhegyek szépek, hanem a betonoszlopokra futtatott, nyílegyenes, gépekkel művelt szőlősorok is. Nemcsak a gémeskút, a nyárfa és a ménes magyar, hanem az egybeszabott gabonatáblák, a zümmögő arató-cséplő gépek, a falu fölött csillogó víztartó hidroglóbuszok is. Nemcsak a műemlékek, a várromok, a földből kivetett régi pénzek kötnek ide, hanem az aknatornyok, a salakhegyek, az erőművek is. Az utast mindenütt az ember keze munkája, az általa kialakított táj képe fogadja.