Pécs - Belvárosi plébániatemplom [antikvár]

A város főterének, a Széchenyi térnek messziről szembetűnő, uralkodó épülete a Gázi Kászim-dzsámi monumentális architektonikus tomege. Helyén a középkorban a gótikus Szent Bertalan-plébániatemplom tagoltabb, környezetéhez illeszkedőbb épülete állt, körötte formálódott meg a polgárváros lüktető elevenségű központja, a vásártér a városházával és a módosabb polgárok földszintes és egyemeletes lakóházaival. A hódító török nem dúlta szét a város kialakult szerkezetét: továbbra is a vásártéren cseréltek gazdát a meghódított ország terményei. A keresztény templomok helyébe viszont, azok köveiből dzsámit, mecsetet emeltek Allah és prófétája tiszteletére. A hódoltság megszűntével a dzsámit katolikus templommá alakították, amely századunk harmincas éveiben a múlt értékeinek megtartásával és bemutatásával nyerte el mai alakját. A város főterének, a Széchenyi térnek messziről szembetűnő, uralkodó épülete a Gázi Kászim-dzsámi monumentális architektonikus tömege. Helyén a középkorban a gótikus Szent Bertalan-plébánia-templom tagoltabb, környezetéhez illeszkedőbb épülete állt, körötte formálódott meg a polgárváros lüktető elevenségű központja, a vásártér a városházával és a módosabb polgárok földszintes és egyemeletes lakóházaival. A hódító török nem dúlta szét a város kialakult szerkezetét: továbbra is a vásártéren cseréltek gazdát a meghódított ország terményei. A keresztény templomok helyébe viszont, azok köveiből dzsámit, mecsetet emeltek Allah és prófétája tiszteletére. A hódoltság megszűntével a dzsámit katolikus templommá alakították, amely századunk harmincas éveiben a múlt értékeinek megtartásával és bemutatásával nyerte el mai alakját. A plébániatemplom története Az 1930-as ásatások során a dzsámi északnyugati előcsarnokának alapfalai közt egy gazdag tartalmú sír szomszédságában megtalálták Cicereius Homunciónak, a Sopianae biztonságában őrködő 1. számú római kisegítő légió consuli beneficiáriusának (javadalmasának) fogadalmi oltárkövét (Kr. u. 240). A tér északi felében feltárt 16 sír a III-IV. században a székesegyházig terjedő sírmező része volt. Első szent királyunk, István 1009-ben a pécsi püspökség főtemplomának helyét e terület északi részén jelölte ki. A püspökvár lábánál kialakuló város vásáros központja a Széchenyi tér helyén formálódott meg, itt építették fel a város polgárai - javarészt franciák és vallonok — a XIII. század derekán a francia származású Bertalan püspök kormányzása idején (Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt) első plébániatemplomukat. A tatárjárást is túlélő egyhajós, egyenes szentélyzáródású, román stílusú templom 1299-ben súlyosan megrongálódott: a mohamedánböszörmény Mizse nádor bosszúból tüzet vetett Pécsre, s a város jórészt földszintes, szalmatetős házaival együtt a templom is leégett. A poraiból újraéledő város 1308 körül már az ország első tíz városa közt szerepelt. A harmincas években a kamaraispán igazgatása alá rendelt pénzverő kamara székhelye volt, s 1367 óta egyetemi város is, „ az ország többi városainál jelesebb és különösen alkalmas és megfelelő hely a tudomány magvainak szaporítására és üdvös sarjainak növelésére." 1