Onga története [antikvár]

Tavaly ünnepelte a közel ötezer fős község, Onga első írásos említésének 775. évfordulóját. Még évekkel e nagy, s nevezetes évforduló előtt felvetődött, hogy mi lenne ha a falu történetét feldolgozó monográfia megjelenésével ünnepelnénk meg a község 1222-es - általunk ismert első írásos említését. A kutatómunka az elmúlt években kezdetét vette. Célul tűztük magunk elé, hogy összegyűjtsük a község tárgyi emlékeit egy majdan létrehozandó falumúzeum számára, másrészt próbáljuk felkutatni a településre vonatkozó írásos forrásokat és ebből készüljön el a falu történetének monográfiája. A munka állásáról 1996 augusztusában, az először megrendezett falunapon már tájékoztattuk a község lakóit. A művelődési házban tartott helytörténeti kiállításon egyrészt tárgyi emlékeket, másrészt eredeti, illetve fénymásolt írásos dokumentumokat, térképeket mutattunk be. A monográfia első része 1997-re készült el, de a teljes anyag - különböző technikai okok miatt - csak 1998 májusára volt nyomdakész állapotban. A kedves olvasó így „csak" Onga első írásos említése utáni 776. évben veheti kezébe e nehéz, de úttörő jellegű munka gyümölcsét, az Onga története című könyvet. Hogy ez sikerült abban jómagam tevékenységén kívül sokak munkája is benne van. Köszönettel tartozom mindenekelőtt Onga község képviselőtestületének és polgármesterének, Madzin Tibornak, akik lehetővé tették, hogy ez a könyv megjelenjen. Köszönöm mindazon ongai lakosok segítségét is akik tanácsaikkal, észrevételeikkel, helyreigazításaikkal, biztatásukkal, fotókkal, iratok rendelkezésemre bocsátásával segítették munkámat. Had emeljem ki külön Rózsa László általános iskolai igazgató, Dr. Kósik Lajos háziorvos, Csomós László református lelkész, Mázik Ferenc nyugdíjas polgármester és Solymosi Ferencné könyvtáros segítségét. Köszönettel tartozom özv. Illés Lászlónénak, aki rendelkezésemre bocsátotta néhai férje jegyzeteit. Kutatásomat sokban támogatták az általános iskola lelkes diákjai is, tanítványaim, akik a helytörténeti szakkör keretében komoly, sokszor önálló munkát végezve próbáltak hozzájárulni községünk múltjának megelevenítéséhez. Szakmai segítségemre voltak Dr. Tóth Péter, a Miskolci Egyetem kandidátusa, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár munkatársa - aki a latin forrásokat fordította Dr. Fónagy Zoltán a Történettudományi Intézet munkatársa, egyetemi tanárom és Hajdú Imre levéltáros, aki a források gyűjtésében segédkezett.