Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei [antikvár]

A város tereit és utcáit a márciusi hó borítja, az emberek annak dacára érzik a tavasz lehelletét és sietnek a meginduló tavaszi munkák előkészítésére. Elnézem e fejlődő város lüktető életét s önkéntelenül eszembe jut, hogy mily hatalmas vidéki empóriummá fejlődhetett volna, ha a békés évtizedek hosszú során a mindenkori kormányok nem nézik a városi politikai pártállást, hanem a fejlődés előmozdítása céljából a város hóna alá nyultak volna. Hiszen a vidéki, de különösen az alföldi városok mindig Hamupipőkéi voltak a magyar országos politikának, jóllehet, e városok ereje és hűsége a törhetetlen magyarság biztos támasza volt. A mindenkori kormányok gondoskodása nem oszlott meg egyenlően a municipiális tényezők között. Mi, alföldi magyar városok elszigeteltségünkben mostohagyermekei voltunk a nemzetnek és elhagyatottságban éltük szomorú magyar életünket.