Bővebb ismertető
MAGYAR HÉPBALOK FRANCIA PÁRHUZAMAI
Balladáink francia rokonsága után nyomozTa Imkkeintam rá az a^ lábti azöTegekre, amelyek balladáTal rokon magyar dalokkal yagy vershez hason]<5 szövegezásü mosefélékksl Kutatnak szoros egyezést. A részletek hasonlósága ragy sokszor azonossága Talőban meglepi, s mindenféleképp valami összefüggésre mntat, azért yissztlk a kutatók nyÜTános-sága elé, még ha egyelőre nsa is tadjtik az eredet-kérdést eldönteni, Birel a szükséges teljes összehasonlítást sem végeztük el. Ugyanis a német anyagot nem vizsgáltak meg részletesen ezeknek a szövegeknek szempontjából, minthogy eddig csak a ballada-tipusok teljes áttekintését tttdtnk elvégezni, az itt közöltek pedig nem nevezhetők balladának. Ezért sem az eddig átnézett kiadványokban, sem a freibnrgi Deutsches Volksliedarchivbán annak idején nem voltunk tekintettel a hasonló szövegekre. Egyedül Erk-Böhme nagy népköltészeti antológiáját néztük át ezúttal, vagy irodalmi utalások nyomán kerestük fel a változatokat a különböző gyűjteményekben. Mindenesetre fel akarjuk hivni a kutatók figyelmét már most a lehetséges francia vagy nyiigateurópai származásra, hogy további kutatásaikban legyenek ezekre is figyelemmel.
Közismert az alábbi magyar ének (lásd Pt 72.-t), melynek formájára eddig nem figyeltünk feltegy hosszu (zenei) sor kétszeri ismétlése után refrén-sor következik, amelyben megismétlődik az előző szöveg-sor második fele. Teljes felépítése tehát háromsoros. Ez a forma a magyar népdalok közt teljesen idegen,mindennapos azonban a franciában.
El kéne indulni, meg ke' házasodni,
De Bég az a kérdés, kit kéne elvenni?
Jaj jaj jaj jaj jaj jaj, kit kéne elvenni?
Ha kisasszonyt veszek, nem tud szőni-fonnl,
Jai de szégyen nekem pénzzé gagyát venni!
Refr. + Ismétlés - az összes versszakban
Ha öreget kérek, az mindig szOToru,
Annak minden szava egy égi háború.
Ha gazdagot kérek, mindig csak azt hányja,
Ho^»az enyimből élsz ebadta hitvánnyal«